Nőközpontú változások a családi ellátásban

A miniszter is az élére állna egy, az apák részvételét ösztönző gyedrendszer kidolgozásának

A gyes időtartama két évre csökken, a gyed viszont továbbra is két évig jár, itt a jogosultsági feltételként szabott 180 napos biztosítási idő emelkedik 365 napra - így foglalható össze a szakminiszter véglegesnek szánt jogszabálytervezete az anyasági ellátásokról. A kormány a változtatásokat azzal indokolja, hogy a kiadásokat a költségvetés teherbíró képességéhez kell hangolni. Ez esetben azonban a cél túlmutat a megszorításon: ez a nők nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetének javítása.

A gyeddel kapcsolatban csak a jogosultsági idő változik. Eddig elég volt 180 nap munkában - biztosítási viszonyban - töltött idő. Ez emelkedik 365 napra, és számítások szerint ez az érintett nők öt százalékánál jelent majd gondot. További változás, hogy a közép- vagy felsőfokú oktatásban eltöltött évekből legfeljebb 180 nap számít majd biztosítási időnek. A gyes esetében a jogosultsági idő háromról két évre csökken. Ez a változás 70 ezer szülőt érint.
A háromévesnél fiatalabb gyereket nevelő nőnél nem szabható a segély feltételéül a közcélú munka végzése. Az, aki három vagy több gyermeket nevel, a legkisebb kétéves korától főállású anya lehet. Az ikreket világra hozó nőknél, illetve azoknál, akik sérült gyermeket nevelnek, marad a gyes hároméves időtartama. A megszületett, illetve már megfogant gyerekek szülei a régi rendszer szerint kapják a gyest és a gyedet.

A módosítások a 2010. április harmincadika után születettek után járó anyasági ellátásokat érintik.

A családi pótlékkal kapcsolatos változásokat azonban hamarosan érezni lehet: annak összege két évig nem emelkedik, így az infláció növekedésével veszít majd értékéből. 2009 szeptemberétől lép hatályba az a módosítás, hogy huszonhárom helyett csak a gyermekek húszéves koráig jár ez a juttatás.

A módosítás nem csak a jogbiztonság érdekében lép hatályba 2010 tavaszán. Most nincsenek meg a gyes időtartamának kurtításhoz szükséges bölcsődék.

A tervezett intézkedések 2013-ban érzékeltetik hatásukat a büdzsében: akkor 14 milliárd forint megtakarítást jelentenek. A szociális tárcánál érlelődnek gondolatok arra is, hogyan lehetne az apákat is beterelni a gyedigénylők körébe. A kezdeményezők tisztában vannak a realitásokkal: csak akkor valósítható meg az elképzelés, ha a gyednél a tényleges jövedelem 70 százalékát megkaphatná az igénybe vevő. (Ma hiába magas a szülő jövedelme, a gyed összege maximum 110 ezer forint, így a kisebb keresetű, vagyis általában a nő veszi igénybe a gyedet.) Információk szerint Herczog László miniszter is az élére állna egy, az apák részvételét ösztönző gyedrendszer kidolgozásának.