Nyugdíjügy és Alkotmánybíróság: veszett fejsze nyele?

Az tűnik valószínűnek, hogy márciusban, esetleg áprilisban születnek meg a határozatok.

A múlt hét végéig már több mint kétszáz beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz (AB) nyugdíjügyben. A témát azonban még nem tűzte napirendjére a testület, vagyis nemhogy határozatok nem születnek január végéig az ügyben, de az is kétséges, hogy egyáltalán nekilátnak-e tárgyalni az indítványokat. Pedig jövő hétfőn, vagyis január utolsó napján lejár a határidő, amíg a magánnyugdíjpénztári tagok nyilatkozhatnak arról, hogy maradnak a pénztárukban. Aki nem nyilatkozik, automatikusan visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe.

Bár a jövő heti teljes ülés első napja még januárra esik, ám a Népszabadság alkotmánybírósági forrásai szerint akkorra még bizonyosan nem készül el a határozattervezet. Amiről aztán vitát folytathatnak a bírák, és valószínűnek tűnik, hogy több ülésre is szükség lesz, mire eljutnak a határozathozatalig. Vagyis ma már inkább március–április tájékára várható a döntés.

Persze nincs könnyű dolga az alkotmánybíráknak, előbb ugyanis azt kell alaposan megvizsgálniuk, milyen alkotmányossági keretek között kezelhetik egyáltalán a költségvetést, államháztartást érintő kereseteket. Azt ugyanis a Fidesz–KDNP kétharmados többségű parlament az élethez, az emberi méltósághoz való jogra korlátozta, valamint a személyes adatok védelméhez való jogra, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságára, illetve a magyar állampolgárságtól való jogra, amennyiben attól önkényesen fosztanák meg az állampolgárt. Semmilyen más hivatkozási alapot nem ismer el a módosított alkotmány.

Persze kérdés, hogy menynyire akadályozhatja meg akár egyegy paragrafus kiiktatása is a nyugdíjrendszer átalakítását. A legtöbbek által kifogásolt nyilatkozattétel határideje már jócskán lejár, mire a testület dönteni tud, sőt ma már azt sem lehet kizárni, hogy a vagyonátadás is megkezdődik, mire az alkotmánybírák határozatot hoznak.

A teljes cikk