Oltani vagy nem oltani?

Az új influenza egyre jobban terjed Európában, a betegség enyhe lefolyású, de a vírus kiszámíthatatlan természetű.

Nem tudjuk, hogy miként mutálódik tovább, s így hogyan fog viselkedni mondjuk 2-4 hónap múlva. Köztünk van már a szezonális influenza vírusa is, de még nincsenek jelek arra, hogy esetleg kombinálódtak volna.

Az európai és amerikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a megbetegedések 25 százaléka a 10 év alattiakat, 35 százaléka a 10-19 éveseket és kevesebb, mint 5 százaléka az 50 év felettieket érinti.

Csaknem mindenütt októberben kezdik oltani az embereket az új influenza ellen. Várhatóan nem lesz elegendő vakcina, mivel a világ jelenlegi gyártókapacitásával egy év alatt maximum hárommilliárd adagot lehet előállítani. De a magyar kormány a lakosság 60 százalékának biztosít - ingyen vagy térítés ellenében - oltóanyagot. (Csehországban ez az arány 25 százalék lesz.) Csak az összehasonlítás kedvéért: itthon egy szezonális járvány alatt az emberek 15 százaléka jut ingyenes védőoltáshoz.

Azt, hogy egy-egy országban kik kaphatnak a szűkös vakcina-készletből, a kormányok döntik el, meghatározva, hogy mely lakossági csoportok védelme a legfontosabb és kik kellenek leginkább a hétköznapi élet zavartalan működtetéséhez.

A WHO ajánlása szerint a fontossági listák élén a krónikus betegek, az asztmások, anyagcsere-betegséggel küszködők, például cukorbetegek, az egészségügyi dolgozók, a terhes nők vannak. Az utóbbiak esetében már egyértelműen bebizonyosodott, hogy a szülés előtti utolsó három hónapban túl nagy kockázatot jelent a megbetegedés. Az ajánlási sorban az egészséges (15-49 éves) felnőttek, a 15 év alatti egészséges gyerekek, valamint a 49-65 évesek, majd a 65 év felettiek is a beoltandók között vannak.

Bár, aki egyszer már megbetegedett, védettséget szerezhet a kór ellen, mégsem ajánlják a járványügyi szakemberek, hogy az oltás helyett bárki is kirándulást szervezzen az ELTE gólyatáborába, vagy például a csepeli járványgócba. Érveik szerint míg a védőoltás ártalmatlan elölt vírussal aktivizálja az immunrendszert, az eredeti vadvírussal való találkozás következményei kiszámíthatatlanok.

Bár az eddigi halállal végződő esetek körülbelül háromnegyedében volt krónikus betegsége az áldozatnak, vesztek oda tünetmentes betegek, sőt egyébként egészséges fiatalok is. Nem tudni, hogy miért. A szezonális influenza esetében is előfordult haláleset. Viszont a vakcina a fiatalok 75-90 százalékát megvédi a járványtól, vagy legalább is lényegesen enyhíti a betegségük lefolyását. Egyes kutatók szerint, a 60 éves kor fölött az új vírus elleni vakcina kevésbé hatásos, számukra a szezonális influenza elleni oltóanyag ajánlott.

A jelenlegi helyzetet bonyolítja, hogy Magyarországon a járványok összeérhetnek. Az idén a szezonális influenza is korábban okoz megbetegedéséket. Szeptember közepén a felső légúti megbetegedéssel orvoshoz fordulók között pedig már az új influenzavírus jelenlétét is kimutatták.

A hazai oltóanyag még zajló gyógyszerpróbáin igazolódott, hogy beadható egyszerre (két külön karba) a szezonális és az új vírus elleni vakcina.