Oltással is készüljünk az útra

A higiénés szabályok betartásával elkerülhető a betegségek kockázata, ám van, ahol védőoltásra lehet szükség.

Az étellel, vízzel, légutakon vagy egyéb módokon terjedő betegségek az utazók tömegét veszélyeztetik. A magyarok által leginkább kedvelt nyaralóhelyeken - Olaszország, Horvátország, Görögország, Törökország - az alapvető higiénés szabályok betartásával elkerülhető, de legalábbis lényegesen csökkenthető a betegségek kockázata, ám vannak területek, ahol védőoltásra lehet szükség.

 
A védőoltásokat, amelyek a leggyakoribb fertőző betegségek ellen védenek, zömmel gyerekkorban megkapjuk, ám ezek hatása idővel csökkenhet. Ennek ellenére általában nem következik be, hogy idősebb korban valaki megbetegedjen egy ilyen betegségben, mivel a fejlett országokban kellő az átoltottság. De azért akadnak kivételek: bár idehaza az elmúlt tíz évben csak behurcolt kanyaró fordult elő, több európai államban nem sikerült teljesen elfojtani a betegséget. Írországban, Németországban, Spanyolországban, Bulgáriában jelen van és megbetegedéseket okoz, de néhány fejlődő országban rosszabb is lehet a helyzet. Indokolt a védőoltás megújítása.

A hepatitis A vírus emberi érintkezéssel (piszkos kéz) - különösen rossz közműellátottság és zsúfoltság esetén - terjed. A fertőzöttek betegségük elején a székletükkel ürítik a vírust. Gyakran az ételt előkészítő személyzet a járvány okozója; nagy tömegeket akkor érint, ha az ivóvízrendszerbe szennyvíz kerül. A part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek, valamint a széklettel trágyázott földben termelt nyers zöldségek is fertőzöttek lehetnek. A hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el.

A járványos agyhártyagyulladás (Meningococcus meningitis) a levegőbe tüsszentett vagy köhögött, baktériumokat tartalmazó apró nyálcseppek belélegzésével terjed. A betegség gyorsan végzetessé válhat, a halál néhány órával az első rosszullét után beállhat. Bár mindenütt előfordul, vannak területek, ahol járványos és tömeges megbetegedést okoz.

A sárgaláz alapvetően a trópusi esőerdőkben élő majmok betegsége: az embereket az esőerdőkben honos szúnyogok fertőzik meg. Az oltás szinte teljes védettséget nyújt ellene, ám ha megkapjuk a betegséget, akár halállal is végződhet a fertőzés. Ez a súlyos forma szerencsére ritka, a betegség sokszor enyhe vagy tünetmentes. A lappangási idő 3-6 napja után láz, fejfájás, hasi fájdalom és hányás jelentkezik. Az oltások után felléphet oltási reakció, ami a leggyakrabban bőrpír, hőemelkedés, esetleg láz, fájdalom az oltás helyén. Állott vizes borogatással a kellemetlen tünetek csökkenthetők.

A trópusi országok mindegyikében elkaphatjuk azt a betegséget, ami egy nőstény szúnyog vérszívásával kezdődik: a malária (váltóláz) kórokozója így kerül a szervezetbe. A fertőző csípés után általában 10-35 nappal később jelennek meg a tünetek, amelyek kezdetben az influenzáéra hasonlítanak: hidegrázás, fejfájás, hőemelkedés, izomfájdalmak, rossz közérzet. Néhány nap múlva jelenhetnek meg a hidegrázással kísért, visszatérő lázrohamok. Mivel a malária ellen nincs védőoltás, más megelőzési módokkal védekezhetünk ellene. A veszélyes területeken viseljünk zárt ruházatot, amit - a bőrünkkel együtt - alaposan permetezzünk be szúnyogriasztó szerrel. Nagyon fontos a gyógyszeres megelőzés is: a megfelelő szer szedését egy héttel a járványos területre való érkezés előtt kell elkezdeni.

Mivel a védőoltások a beadásukat követően nem azonnal nyújtanak védettséget, legalább egy hónappal a tervezett utazás előtt érdemes tájékozódni. Az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjában orvosok és szakasszisztensek végzik a tanácsadást és az oltást.