Ön szerint szükség van-e az Egészségbiztosítási Felügyeletre?

A két éve létrehozott Egészségbiztosítási Felügyelet jövőjéről februárban tárgyal a parlament egészségügyi bizottsága.

Tavaly decemberben merült fel az Egészségbiztosítási Felügyelet átalakításának igénye, a parlament egészségügyi bizottsága év végi ülésén határozott a hivatal tevékenységének felülvizsgálatáról. A kórházvezetők kérésére kezdeményezte az EBF elnökének, Kovácsy Zsombornak a meghallgatását, az intézményvezetők ugyanis folyamatos hatásköri túllépésre panaszkodtak.

Havas Szófia, az MSZP politikusa egyenesen a felügyelet felszámolását javasolta. Szerinte felesleges és indokolatlan az amúgy több-biztosítós piac ellenőrzésére alapított felügyelet mesterséges életben tartása, amikor a kormány visszavonta a társadalombiztosítási reformot. Székely Tamás egészségügyi miniszter viszont elhamarkodottnak nevezte Havas kirohanását, valamint hozzátette: a kormány elkötelezett az Egészségbiztosítási Felügyelet fenntartása mellett. Az egészségügyi reform egyik leglényegesebb, hiánypótló elemének nevezte az EBF létrehozását, arra emlékeztetve, hogy korábban nem vizsgálta független szervezet a betegjogi panaszokat, azokat az adott intézet vezetője, valamint a kórház betegjogi képviselője kezelte. Azt is elmondta: a kormányzat kiemelten figyel a felügyelet körüli vitákra, a bizottság februári ülésén ezért maga is részt vesz.

Heves vita várható, az MDF ugyanis támogatja a felügyelet átalakítását, míg az SZDSZ határozottan elutasítja. A szocialisták között egyelőre nincs egyetértés: Kökény Mihály, a parlamenti bizottság elnöke megerősítené a felügyelet szerepét, ugyanakkor a hatáskörének átgondolását szorgalmazza. Az SZDSZ a jelenlegi formájában támogatja a felügyelet megtartását, elutasítja a változtatásokat - így Böhm András, az egészségügyi bizottság egyetlen liberális tagja. Szerinte Havas tévedett, amikor kizárólagos feladatként a több-biztosítós piac felügyeletére hivatkozott, az EBF elsődleges feladata ugyanis a betegjogok képviselete. Csáky András, az MDF szakpolitikusa, az egészségügyi bizottság tagja viszont Havas állítását erősítette meg: a felügyelet létrehozása a több-biztosítós modell bevezetésekor merült fel, annak megalapozásaként, így tevékenységének felülvizsgálatát mindenképpen támogatja. Azt is hozzátette, a bizottsági ülésre a kórházvezetők is készülnek.

Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy tájékoztatott, hogy az egészségügyi bizottság felkérésére készül egy felmérés, amelyben az intézményvezetők értékelik a felügyelet munkáját. Eredményt februárra ígért, ugyanakkor azt már most jelezte: az intézmények nem kívánják a felügyelet megszüntetését, de módszereit és a bírságait túlzottnak tartják, a felügyelet jogkörének és feladatainak mielőbbi tisztázását sürgetik, valamint a betegeket megillető jogvédelem biztosítását az egészségügyi intézmények részére is.

Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke írásban reagált: eszerint nem kívánja megítélni a szervezet hatáskörét, mert az az Országgyűlés feladata. Megjegyezte viszont, hogy a jelenlegi 80 fős hivatalt az egybiztosítós rendszer feladatainak ellátására hozták létre, a kezdetektől így végzi tevékenységét, amelyet nem érint a biztosítói modellváltás elmaradása. A többpénztáras rendszer bevezetése csupán húsz munkatárs felvételével járt volna. Kovácsy válaszában azt is kiemelte: a hatóság olyan feladatokat lát el, amelyeknek korábban nem volt gazdája.

Áttekintésül: a 2007-ben alakult Egészségbiztosítási Felügyelet az elmúlt két évben több mint 10 ezer megkeresést vizsgált és csaknem 1500 hatósági eljárást folytatott le, zömmel a betegellátás terén. Szintén fontos feladata a lakosság tájékoztatása, ennek keretében a felügyelet hozza nyilvánosságra honlapján az intézmények várólistáit és összesíti a kórházi ellátás színvonalát jellemző 300 minőségi mutatót, azaz összesen több mint 40 ezer minőségi adatot.