Önálló nyelv lehet a jelbeszéd

Szerdán elfogadta a kormány a jelnyelvi törvény tervezetét. Ha ősszel a parlament is igent mond rá, akkor a siketek és nagyothallók által használt jelnyelv önálló nyelvvé válik Magyarországon.

Ezt egyébként több uniós ajánlás is ösztönzi, ennek ellenére a tagországok többségében még nem történt meg. (Csehországban, Ausztriában, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és az Egyesült Államokban önálló nyelv a jelnyelv.)

A siket és nagyothalló emberek közösségének egyik legfontosabb célja teljesülne a törvény elfogadásával - mondja Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének országos elnöke, aki a Fidesz listáján jutott be az Európai Parlamentbe, ezzel az EP első siket képviselője lett. Szerinte ez azért fontos, mert így azok, akik anyanyelvükként használják a magyar jelnyelvet, hivatalosan is jogosultak lesznek például a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésnél arra, hogy saját anyanyelvükön szólaljanak meg.

 
Hozzáteszi: a törvény elfogadásával a magyar jelnyelv hivatalosan is oktathatóvá válik mindenki, így a siket és nagyothalló gyerekek számára is. Nekik eddig nem volt hivatalosan lehetőségük arra, hogy saját anyanyelvükön tanuljanak, csak felsős általános iskolás koruktól - annak ellenére, hogy ez az a nyelv, amellyel a szükséges tudás átadható számukra. Kósa Ádám szerint ha ez megvalósul, később az így tanuló gyerekek versenyképesebbek lesznek a munkaerőpiacon.

Az elnök kiemelte: 2016-tól bevezetik a bilingvális oktatást is, amely a siket gyerekek kétnyelvűségére épít. A Nyugat-Európában sikerrel alkalmazott módszer lényege, hogy először jelnyelven, majd jelnyelven és beszélt nyelven tanul a siket gyerek, így nagyobb tudással, idegen nyelvek birtokában hagyhatja el az iskolát. A most használt módszer ugyanis kizárólag a beszédoktatásra koncentrál, közben nagymértékben kiesik az információhoz való hozzáférés, vagyis hiába tanul meg beszélni, ha közben nem tud semmit, nem érvényesülhet az életben.

Kósa Ádám elmondta, hogy a magyar állam 2003 óta biztosítja a jelnyelvi tolmácsszolgáltatást, például a rendőrségen vagy a bíróságon. Szerinte az új törvény elfogadásával ezek a szolgálatok tovább erősödhetnek. Az állam a törvénytervezet szerint ugyanis garantálja, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés során a rászorulók korlátlanul vehetik igénybe jelnyelvi tolmács segítségét, egyébként pedig évi 120 óra áll rendelkezésükre.

Úgy véli, a jelnyelvi tolmácsok helyzete is stabilizálódik, hiszen így ez a szakma hivatalosan is elismertté, ezáltal akár vonzóbbá, népszerűbbé válhat. - Sajnos jelenleg kevés tolmács gyakorolja szakmáját megfelelő színvonalon, de a törvénnyel ez is megváltozhat - tette hozzá.

- Hatalmas lépés lenne a siketeknek a jelnyelv önálló nyelvvé válása - mondja Fitor Sándor, az MSZP gyulai alapszervezetének siket tagja is. A jelnyelv önálló nyelvvé válása mellett saját pártján belül azért küzd, hogy kampányrendezvényeiken, lakossági fórumaikon gondoljanak a siketekre is, vegyék igénybe a jelnyelvi tolmácsszolgálatok munkáját, hogy a hallássérültekhez is eljuthassanak az üzenetek. Magyarország lakosságának ugyanis tíz százaléka küzd valamilyen szintű hallásproblémával. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint közülük 60 ezren siketek (vagyis egyáltalán nem hallanak), és körülbelül 300 ezren súlyosan nagyothallók, akik csak valamilyen segédeszközzel hallanak.