Önálló nyelvvé válhat a jelelés

Ebben a hónapban kerül a kormány, és várhatóan ősszel a parlament elé a jelnyelvi törvény tervezete.

Ha a jogszabályt elfogadják, a jelnyelv - az amerikai, finnországi, cseh, szlovák, szlovén, spanyol, portugál, görög vagy osztrák gyakorlathoz hasonlóan - Magyarországon is önálló nyelvvé válik.

- Ez hatalmas előrelépés lenne a siket és nagyothalló közösség számára. Bevezetnék például a bilingvális oktatást, azaz a siket gyerekek egyszerre tanulhatnák a jelnyelvet és a magyart, amire ma nincs módjuk - mondta Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) országos elnöke, aki a Fidesz listáján tizenkettedikként bejutott az Európai Parlamentbe (EP).

A magyar tervezet rögzíti a jelnyelv használatához fűződő jogokat, azaz a lehetőséget a jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra, a nyelv tanulására, illetve az ismeretek kétnyelvű oktatás keretében történő elsajátítására. Utóbbiakhoz azonban további szakmai felkészülés kell. A feladatok ellátásához nélkülözhetetlen képesítések megszerzése, a tananyagok kidolgozása időbe telik, emiatt az erre vonatkozó rendelkezések csak 2017-ben lépnének hatályba.

A szabályozás rendezi a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás finanszírozására vonatkozó szabályokat is, ami azt jelenti, hogy nem évenkénti pályázat, hanem állami garancia lenne arra, hogy a siket, nagyothalló, siketvak emberek meghatározott óraszámban térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást, vagy egyéb speciális kommunikációs szolgáltatást vehessenek igénybe ügyintézéshez, kulturális eseményeken való részvételhez.

A tolmácsolást jelnyelvi szakképzettséggel rendelkező személy végezheti, a térítésmentes szolgáltatást a most is működő jelnyelvi tolmácshálózat végzi majd. Az, hogy jelnyelvből mikortól tehető államilag elfogadott nyelvvizsga, valamint a nyelvpótlék kérdése további egyeztetéseket igényel, közölték a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál (SZMM). Nyelvvizsgát ugyanis csak olyan tanfolyam elvégzését követően lehet tenni, ahol az oktatók legalább nyolcvan százaléka tanári diplomával rendelkezik. Magyarországon jelenleg egyetlen főiskolán vagy egyetemen sincs jelnyelv szak, így nem is szerezhető tanári képesítés. Ahhoz tehát, hogy bevezessék a nyelvvizsgát, létre kell hozni a felsőoktatási rendszerben a jelnyelvi szakot, és be kell indítani a képzést.

Erre a feladatra a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány írt ki pályázatot, amire az ELTE két kara jelentkezett. A kuratórium július 2-i egyhangúlag meghozott döntése értelmében a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai és a Bölcsészettudományi Karon elindulhatnak a képzés-fejlesztések.