Önző gének kötélhúzása

A legtöbb génünkből két példányt hordozunk, egy anyai és egy apai változatot.

Egy a Harvard Egyetemen végzett úttörő vizsgálatból kiderült, hogy az anyai gének dominálnak az egerek agyának kialakulásakor, azonban később a felnőtt korban az apai gének veszik át az irányítást az egerek agyának működésében. A vizsgálat eredményei rávilágíthatnak arra, hogy egyes életszakaszokban miért hasonlítunk jobban az egyes szülőkre. Ugyanis a legtöbb génünkből két példányt hordozunk, egy anyai és egy apai változatot. Egy-egy génnek általában mind a két szülőnktől örökölt kópiája „kifejti hatását" a sejtjeinkben - így részben anyánkra, részben pedig apánkra hasonlítunk.

A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerű. A kilencvenes évek óta emlősökben számos olyan gént találtak a kutatók, amelyeknek az egyik szülőtől örökölt példánya „elcsendesedik", s így csak az anyától vagy az apától származó génkópia marad működésben. Ez, a genom imprintignek nevezett folyamat az emlősöknél kulcsfontosságú szerepet játszik az embrionális egyedfejlődés során és ennek zavara súlyos genetikai betegségekhez vezethet.

A Harvard Egyetem kutatócsoportja 15 napos egérembriók és felnőtt egerek agyát vizsgálva olyan géneket keresett, amelyeknek csak az egyik szülőtől származó példánya aktív. Az egéragyban működő nagyjából húszezer gén közül meglepően sok, több mint 1300 olyan gént találtak, amelyek anyai vagy apai változata elcsendesül, „átadva a terepet" kizárólag a másik szülőtől származó DNS-kópiának.

Korábban csak kevesebb mint száz ilyen génről tudtak a kutatók. A legnagyobb meglepetést mégis az jelentette, hogy az újonnan azonosított 1300 gén közel kétharmadánál az anyától örökölt génkópia marad működésben. A kutatás vezetője Catherine Dulac, a Harvard Egyetem molekuláris- és sejtbiológia-professzora, a Howard Hughes Orvosi Intézet csoportvezetője elmondta, hogy nagy eséllyel az embernél is ugyanez a helyzet, azonban ezt még nem állíthatjuk biztosan.