Óriási szakemberhiány, kritikus bérek

Csak az utóbbi négy évben 2500 orvos és 4000 szakdolgozó távozott a hazai ellátásból.

Három évvel lehetne növelni a magyarok átlagélettartamát a jelenlegi egészségügyi ellátórendszer hatékonyabbá tételével - állítják a szakemberek. Ehhez ugyanakkor racionalizálni kellene a kiadásokat, és pótolni a jelentős szakemberhiányt az ágazatban. „A most munkában álló orvosokkal és ápolókkal nem lehet megfelelő színvonalon ellátni a betegeket, illetve kielégíteni azt az igényt, amely ma megjelenik a kórházak és a rendelőintézetek háza táján. Ezért növelni kell az orvosok és az ápolók számát, valamint növelni kell a fizetésüket is" - nyilatkozta Orbán Viktor az idén februárban. Az általa előrevetített megoldás szerint tehát, ha az állam többet fordít az egészségügyben dolgozók bérköltségére, az nemcsak itthon tartja a szakembergárdát, de növeli az ellátás színvonalát is.

A ma már miniszterelnök akkori ígérete szerint plusz egy százalék GDP-vel, nemzeti össztermékkel fordítanak többet az ágazatra, amennyiben a Fidesz kerül kormányra. És habár ők kerültek kormányra, az egészségügyi rendszer jelenlegi kapacitásainak működtetéséhez egyetlen fillért sem rendeltek.

Választási ígéreteikkel ellentétben tehát nemcsak áprilisig kellett „kitartaniuk" az egészségügyi dolgozóknak, hanem ma és a közeljövőben is tökéletesen bizonytalan a helyzetük. Az ellátórendszer tarthatatlanságát mutatja az is, hogy valóban rendkívül sok orvos és ápoló hiányzik a magyar egészségügyből.

Csak az utóbbi négy évben 2500 orvos és 4000 szakdolgozó távozott a hazai ellátásból. A legtöbb itthon dolgozó szakember hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, a fiatalok pedig inkább Nyugat-Európában próbálnak szerencsét, hiszen akár négyszer annyit is kereshetnek ott, mint Magyarországon.

Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet statisztikája szerint a magyar kórházakban és szakrendelőkben foglalkoztatottak havonta átlagosan 20 842 forinttal visznek haza kevesebbet az átlagbérnél (bruttó 204 ezer forint). Az orvosok átlagkeresete mindenféle ügyeleti és készenléti díjjal együtt is bruttó 377 ezer forint, egy egészségügyi szakdolgozó pedig bruttó 162 ezer forintot kap. A nővérek esetében még rosszabb a helyzet; egy kezdő ápoló fizetése bruttó 95 ezer forint, ami az évek folyamán legfeljebb 20-30 ezer forinttal emelkedhet.

Hatalmas eltérések vannak azonban az egyes gyógyászati szakterületek átlagbérei között: a kórboncnokoké a „csúcsfizetés", van, aki 350 ezer forintot is hazavisz havonta, míg ugyanabban a kórházban egy másik területen dolgozó szakorvos alig keres 130 ezer forintot. Aki tud, az magánpraxissal vagy különböző gyógyszerészeti kísérletekkel egészíti ki jövedelmét, emellett pedig van 7-8 szakma - szülészek, sebészek, szemészek -, ahol a hálapénz óriási mértékben egészíti ki a jövedelmeket. Lehetetlen viszont megmondani, valójában mennyiből is él ma Magyarországon egy orvos, az állami költségvetés keretszámai alapján az orvosi átlagfizetés 165 ezer forint.

Az egészségügyi dolgozók béremeléséhez bármely számítás szerint is hatalmas összegre volna szükség; jelenleg körülbelül 500-550 milliárd forintot költenek a gyógyító-megelőző kasszából személyi jellegű költségekre. Eszerint egy „csupán" 20 százalékos béremeléshez is 100-110 milliárd forintot kellene előteremtenie a kormánynak, a Fidesz-KDNP - talán éppen ezért - hallgat az ügyben.