Orrba cseppentett őssejtek

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

A jelen a tünetek enyhítésének tökéletesítéséről, a közeli jövő az egyénre szabott terápiáról, a távlat pedig a teljes megoldás lehetőségéről szól a Parkinson-kór és néhány más idegrendszeri betegség esetén.

Szeptemberben kapta meg a forgalomba hozatali engedélyét Európában a Kölni Egyetemen kifejlesztett készülék, amelyet mérete és várható élettartama emel ki a hasonló terápiás eszközök sorából. A közel húszéves múltra visszatekintő orvosi technika, a mély agyi ingerlés legújabb műszere már csak akkora, mint egy karóra, és alig 3 dekagrammot nyom. A testbe ültetve - hajszálnyi vezetékek közvetítésével - elektromos impulzusokat küld az agy meghatározott részeibe ültetett elektródákhoz, így képes kedvezően befolyásolni, esetleg teljesen elnyomni a beteg agyi állományokban kialakuló kóros idegi ingerületeket.

A legmodernebb agyi „pacemaker" első darabját egy 67 éves férfi kulcscsontja alá ültették be, aki 40 éves kora óta szenved a Parkinson-betegség tüneteitől. A mai készülékek ugyanis - legyenek bármekkorák -, csak előre beprogramozott ingerületeket tudnak az agyba küldeni, míg a technika akkor lenne igazán kihasználható, ha a kóros agyi jelekre reagálni képes, s ezért igény szerint változó jeleket kibocsátó műszerek szolgálnák a betegeket. Ezzel a kezelhető kórképek sora is kiszélesedhetne, sőt az akkumulátor élettartama is növekedne, hiszen az egyénre szabott készülék azt is észlelné, amikor átmenetileg nincs rá szükség és kikapcsolhatja magát.

Mint az idegstimulátorok ezen intelligensebb változatát fejlesztő cég egyik mérnöke, Tim Denison nyilatkozta, azt először az agyból érkező jelek összegyűjtésére alkalmazzák majd - eleinte tehát nem válaszol az agyi jelekre a készülék. Előbb ki kell deríteniük, vajon az agyban elhelyezett érzékelők által közvetített jel egyáltalán felhasználható-e a válaszlépés kialakítására - megelőzhető-e ezzel a módszerrel például egy epilepsziás roham.

A fejlesztés végeredményére még évekig várni kell. A valódi megoldást feltehetően mégsem a beültethető készülékek fejlesztésétől remélik egyes szakemberek. Ígéretesebb lehetőséget látnak az őssejtekben, amelyekkel szintén nemcsak a Parkinson-kór, hanem számos egyéb idegrendszeri kórkép is kezelhető lenne, amilyen az Alzheimer-betegség, sőt egyesek szerint ide sorolható a szélütés okozta bénulás is. Szinte biztos, hogy a megfelelő helyen megtapadó őssejtek képesek pótolni az elpusztult vagy károsodott idegsejteket.

A koponya átfúrása és a sejtek agyba injekciózása nem éppen fájdalmatlan és veszélytelen eljárás. Az őssejtek vérbe fecskendezése sok szerv esetében megoldást jelent, az agyat azonban úgynevezett „vér-agy gát" védi, amelyen ezek a sejtek nem juthatnak keresztül.

A tübingeni egyetem orvosai első hallásra talán furcsának tűnő ötlettel álltak elő: az orron keresztül kell belélegezni az őssejteket. Az orrüreg felső részét kialakító rostacsont nem véletlenül kapta a nevét: az idegszálak átlépésére szolgáló tűhegynyi nyílások vannak rajta. Bizonyított, hogy a baktériumok és a vírusok képesek ezeken átjutni. Ha ez az őssejteknek is sikerülne (annak ellenére, hogy méretük jócskán meghaladja a lukakét), épp oda kerülnek, ahová szeretnénk: a koponya belsejébe. A méretkülönbségre a sejtek alak- és helyváltoztató (migrációs) képessége jelenthet megoldást.