Orvosmisszió Kenyában

A Magyar Hírlap munkatársa prof. dr. Ternák Gáborral és dr. Tarrósy Istvánnal utazott a Kenyában létesítendő egészségügyi misszióról szóló tárgyalásokra.

A misszió magyar kezdeményezés, amellyel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy van-e ennek a vállalkozásnak realitása a jelenleg tapasztalt súlyos megszorítások és elvonások idején. Azonban a humanitárius megfontolások mellett szép számmal felsorakoztathatók érvek a misszió támogatása mellett. Többek között, hogy az európai és a magyar egészségügyi ellátórendszer hamarosan újabb kihívás elé néz: a trópusi betegségek a globális felmelegedés és az egyre súlyosbodni látszó migráció miatt rohamosan terjedhetnek el a jelenlegi mérsékelt övi országokban is. Olyan betegségek ezek, amelyekkel a hazai orvostársadalom többsége soha nem találkozott és ezek időbeni felismeréséhez és szakszerű kezeléséhez megfelelő tapasztalatot kell szerezniük a szakembereknek.

Emellett a tervezett misszió állandó, megbízható jelenlétet, ellátást nyújt Afrika második legnagyobb nyomornegyedében, a nyugat-kenyai Eldoret város Langas kerületében. Ez pedig elősegítheti a kulturális, tudományos és gazdasági kapcsolatok kialakítását, elmélyítését, mely a támogatott és a támogató ország számára is komoly előnyökkel jár. Továbbá a magyar állam mint uniós tagország köteles a GDP valamilyen arányában segítséget nyújtani (0,7 százalék) a fejlődő országoknak.

A misszió megalapításának ötlete tavaly merült fel, mikor Ternák doktor figyelmét felhívták arra, hogy a város határában van egy, az eldoreti püspökség tulajdonában lévő kórház, melyben nincsenek orvosok, és ott szívesen fogadnák az orvosokat. Ez év júniusában a kenyai Eldoret orvosegyetemének rektora Pécsett járt, és együttműködési megállapodás jött létre e feladatok ellátására.

A misszió fenntartása éves szinten ötvenmillió forintba kerülne, azonban az összeg még nem áll rendelkezésre, így egyelőre két, a Pécsi Tudományegyetemen tanuló norvég diák érkezik a misszióba, mivel ők ki tudják fizetni a kenyai repülőutat.

A riporternek egy kint dolgozó magyar orvos, dr. Molnár Sándor számolt be az élményeiről: „Olyan embereknek nyújthatunk segítő jobbot, akik nélkülünk orvosi alapellátásban sem részesülnének. Mit kapunk ezért cserébe? Elsősorban megbecsülést. Az orvos itt igazán orvosnak érezheti magát. Hazatérve pedig magabiztosabb, gyakorlottabb lehet, és ezt mindennapi munkája igazolja majd."