Orvosok útra készen: marad vagy megy?

Kevés magyar doktor beszél megfelelően idegen nyelveket a külföldi munkavállaláshoz.

Az uniós csatlakozás óta a magyar orvosok mintegy nyolc százaléka kért a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumokat a magyar hatóságoktól. Idén januártól júniusig majdnem 500 orvos döntött így. Ám, hogy közülük ténylegesen mennyien vállaltak munkát a határokon túl, arról nincs pontos adat, mert nincs hiteles orvos-nyilvántartás.

A Szinapszis Piackutató cég tavalyi felmérése szerint minden negyedik magyar orvos tervez külföldi munkavállalást. Minden tizedik viszont már dolgozott más országban. A kutatás alapján a hazai betegek akár biztonságban is erezhetnék magukat, csakhogy az ötven évnél fiatalabb válaszadóknak alig valamivel kevesebb, mint a fele kacérkodik a külföldi munkavállalás gondolatával. Az ennél idősebbeknek csak a nyolc százaléka gondol ilyesmire.

A toborzással foglalkozó szakemberek szerint a magyar orvosok mobilitása a gyakorlatban még mindig alacsony. Nagy-Britanniától Svédországon át Németországig elvileg számos ország közül válogathat az, aki külföldön szeretne boldogulni. Azonban a gyakorlat kicsit más, mint az elvi lehetőség.

A magyar pályázókat például regisztrálja ugyan az angol orvosi kamara (GMC), de csak kevesen kapnak állandó munkát a szigetországban. Az Angliában bejegyzett 212 ezer orvos közül mindössze 150 ezer brit születésű, a többiek zömében távol-keleti, főként indiai bevándorlók, és csak alig száz a magyar. Az orvosokat egyebek mellett Nagy-Britanniába is közvetítő cég vezetője szerint az angol kórházak komoly nyelvtudást követelnek a jelentkezőktől, ez pedig sok orvosnál hiányzik. Nem szívesen foglalkoztatnak a kórházak fiatal, tapasztalatlan szakorvosokat sem, az álláshirdetők leginkább 40-50 év körüli gyógyítókat várnak.