Őssejt vagy emberi fehérje sóoldattal? | Weborvos

Az eddig bevizsgált injekciós, illetve infúziós oldatban őssejtek helyett emberi fehérjét és sóoldatot találtak.

Őssejt vagy emberi fehérje sóoldattal?
Kezelés közben, a fővárosi Nyírő Gyula Kórház területén működő magánkórházban ütöttek rajta hétfőn az illegális őssejtterápiát végző orvosokon. A Népszabadság úgy tudja: a magánkórháztól mindössze néhány órányira béreltek szobát és kezelőhelyiséget egy ukrán beteg számára. Ám ezúttal még az "őssejtek" beadása előtt megérkeztek a rendőrök. Egyebek mellett beadandó "őssejteket" és más, az eljáráshoz használt anyagokat, hűtőedényeket, dokumentumokat foglaltak le. A Népszabadság úgy tudja, az eddig bevizsgált injekciós, illetve infúziós oldatban őssejtek helyett emberi fehérjét és sóoldatot találtak. Így könnyen lehet, hogy az őssejtet ígérők becsapták a pácienseiket.

Csécsi Soma, az NNI helyettes szóvivője szerdán megerősítette előző napi hírünket: a rendőrök két magyar, egy amerikai és egy ukrán állampolgárral szemben folytatnak eljárást emberi test tiltott felhasználásának gyanúja miatt. Adataik szerint egy amerikai állampolgár megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy egy magyar irányítású őssejtkutató labor és egy magyar tulajdonú magánklinika szervezésében, anyagi ellenszolgáltatás fejében 2007-től napjainkig őssejtkezeléseket végzett a klinika épületében.

Csécsi Soma hozzátette: a kezelésekhez szükséges adagokat egy ukrán állampolgárságú nő készítette el, az érintettek egy-egy kezelésért általában 25 ezer dollárt vagy ötmillió forintot fizettek. Az ukrán gyanúsított abortumokból nyerte ki az őssejteket, amelyeket a kezelés során amerikai állampolgárságú társa a betegeknek beinjekciózott, vagy infúziós oldatban adagolt be. A készítményeket korábban nem tesztelték sem embereken, sem állatokon, hatásuk ismeretlen volt. A tevékenységet egy magyar állampolgárságú férfi is segítette, aki az őssejteket tartalmazó hűtőedények szállításában, a vérminták hatósági bevizsgáltatásában, a kezelendő betegek szállításában segédkezett.

Noha az illegális őssejtkezelések ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda arról adott hírt, hogy budapesti magánkórházban érték tetten a beavatkozásokat végző orvosokat, a Somogy megyei sonline.hu hírportál már kedden összefüggésbe hozta a történteket a kaposvári Seffer-magánklinikával. A megyeszékhely belvárosában lévő - az országban az elsők között, 1992-ben alapított - magánkórház fő tevékenysége a plasztikai sebészet. Ám az intézmény akkor vált igazán ismertté, amikor 2007-ben létrehoztak egy őssejt-előállító és -kutató laboratóriumot, amit az IRM Magyarország Zrt. működtetett.

Testvére bízik a sztársebész ártatlanságában
A cég egyik résztulajdonosa, a magánkórház egyik alapítója és vezetője, az ismert plasztikai sebész, Seffer István. A cégnyilvántartás szerint az igazgatósági tagok között megtalálható mások mellett a műgyűjtőként ismert Pákh Imre és a szépségverseny-szervező Fásy Ádám. A Seffer-klinika területén lévő épületben kialakított, félmilliárdos ráfordítással létrehozott laboratórium megnyitása után az IRM engedéllyel foglalkozott terápiás célú őssejtgyűjtéssel és -tárolással. A cég folyatosan küzdött azért, hogy engedélyt kapjon az őssejtek kutatására, azok gyógyászati felhasználására. Ezt a kérését azonban rendre visszautasította az Egészségügyi Tudományos Tanács.

A klinika vezetőségéből származó információk szerint tavaly tavasszal a korábban kiadott, őssejttárolásra és -gyűjtésre vonatkozó engedélyeiket is visszavonták. Ennek némileg ellentmond azonban az, hogy - az ANTSZ tájékoztatása szerint - maga az IRM jelezte tevékenységének felfüggesztését.

A történtek ellenére a Seffer-klinika honlapján még tegnap is szerepelt az őssejtkutatásról szóló menüpont, ahol tájékoztatást adnak erről a tudományágról. Seffer Tibor, a kórház egyik ügyvezetője - Seffer István testvére - szerda délelőtt a Népszabadság érdeklődésére kategorikusan cáfolta, hogy intézményüknek bármi köze lenne az illegális őssejtkezelésekhez. Mint fogalmazott, „értetlenül, megdöbbenve hallja, olvassa a róluk szóló sajtóhíreket, hiszen náluk semmiféle őssejtkezelés nem történt, a kórházban jelenleg nyári szünet van, a laboratóriumot már tavaly bezárták, az ott dolgozókat pedig elbocsátották".

Néhány órával később, a kaposvári kórházban tartott sajtótájékoztatóján viszont már megerősítette: testvére is az ügy kapcsán őrizetbe vettek között van. Az ügyvezető elismerte: a nyomozók vizsgálódtak a klinikán és testvére otthonában. Seffer Tibor arra a kérdésre, hogy a felhasznált őssejtek származhattak-e a kaposvári laboratóriumból, s lehetnek-e még ott őssejtek, azt válaszolta: „Legjobb tudomásom szerint nem." Ő a klinika működtetésével foglalkozott, a laboratórium ügyeit testvére intézte. Seffer Tibor biztos testvére ártatlanságában. Azt reméli, kiderül, hogy illegális tevékenységgel nem hozható kapcsolatba.

Schaffer Károly dél-dunántúli regionális tiszti főorvos közölte: 2007 óta tízszer ellenőrizték az IRM Magyarország Zrt. laboratóriumát, szabálytalanságot vagy őssejtkezelésre utaló jelet nem találtak.

Az embrionális őssejttel sehol nem gyógyítanak
Magyarországon - mint ahogyan Európában mindenütt - az őssejtbeültetést gyakorlatilag ugyanolyan procedúrával kell engedélyeztetni, mint amilyet a gyógyszerek esetében használnak - közölte Sarkadi Balázs akadémikus, kutatóorvos. Az eljárást egy 2007-ben elfogadott, idén januártól hatályos uniós rendelet szabályozza. A szigorú jogszabály nagyon kevés kivételt engedélyez. Ilyen lehet például ha a terápiás beavatkozás során nem valamilyen őssejtkészítmény, hanem szövet (elsősorban csontvelő) kerül a páciens szervezetébe, de ilyenkor is hatósági szakmai és etikai engedélyek szükségesek. Az engedélyezés az EMEA (Európai Gyógyszerészeti Ügynökség) feladata. I

dehaza az őssejtek gyűjtéséhez, tárolásához, feldolgozásához, klinikai kísérleti alkalmazásához és beültetéséhez az Egészségügyi Tudományos Tanács szakmai és etikai engedélyére is szükség van - ilyen engedélyekből Magyarországon évente néhányat adnak ki.

Amint arra Sarkadi Balázs felhívta a figyelet, embrionális őssejteket pillanatnyilag a világon sehol sem alkalmaznak a hivatalos gyógyításban, sőt ezekkel eddig csupán a klinikai kísérletek előszobájáig jutottak. Ennek oka, hogy a magzati őssejtek alkalmazása a daganatképző hatás, illetve a további, még nem teljes körűen ismert veszélyek miatt túlságosan kockázatos.

Az őssejtterápiával kapcsolatos remények ugyanakkor a fentieknél jóval szélesebb körűek, a tudományos prognózisok szerint a módszer mindenféle szöveti helyreállításra alkalmas lehet. Ezeket az előrejelzéseket a szöveti őssejtek esetében konkrét klinikai kísérletek is alátámasztják, amelyekből kiderül, hogy az eljárás valóban használható az erek, a csontok vagy a porcok regenerációjára, méghozzá anélkül, hogy daganat jönne létre.

Kiszolgáltatottak kontra orvosi érdekeltség
Etikailag akkor korrekt egy kutatás, ha azt állatkísérletek előzik meg - mondta a Népszabadságnak adott nyilatkozatában Kovács József bioetikus, a Semmelweis Egyetem professzora. Véleménye szerint ugyanis az NNI által föltárt ügy, az eddigi információk alapján, emberen végzett tiltott kísérlet, azt sem tudhatták, hogy annak, amit tesznek, milyen hatása lesz, kiszolgáltatott emberek kerültek szembe az orvosi érdekeltséggel. Ez létező konfliktus, mivel habár az orvos legfőbb elve a munkájában a beteg érdeke, olykor kutatási kötelessége szemben állhat terápiás kötelességével.

Az emberen végzett kísérleteket tudományos és etikai bizottságnak kell engedélyeznie, melyhez protokollra van szükség, amelyben e kérést indokolják, s jelzik egyúttal, hogy milyen állatkísérletek voltak eddig, milyen eredménnyel, mi szólt az őssejtek hasznossága mellett. Ezt a dokumentációt bírálják el. A bizottság figyeli azt is, hogy van-e a kutatónak anyagi érdekeltsége, illetve hogy a beteg nincs-e kiszolgáltatott helyzetben. A már engedélyezett kutatásokat folyamatosan ellenőrzik.