Őssejtkutatás felsőfokon Debrecenben | Weborvos

úÚ áttörés, hogy szinte bármilyen testi sejtet embrionális őssejtté lehet visszaalakítani.

Komoly tudományos előrelépések színtere lehet a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében európai uniós támogatással létrehozott új őssejt-laboratórium. Szatmári István egyetemi adjunktus, projektgazda annak kapcsán, hogy mikor várható gyakorlati eredménye az itt folyó munkának, úgy fogalmazott, ez felfedező kutatás, ami nem azt jelenti, hogy hetek, hónapok múlva olyan eredmények születnek, hogy már terápiában használható sejteket tudnak előállítani, itt arra van lehetőség, hogy alapkutatásként megértsék, jobban megismerjék az embrionális őssejteket, illetve az azokból létrehozott más sejteket.

– Van egy harmadik irány is, ez talán a legizgalmasabb. Az embrionális őssejtkutatásban új áttörés, hogy szinte bármilyen testi sejtet embrionális őssejtté lehet visszaalakítani. Ezt indukált őssejtnek nevezzük, jelentősége pedig abban van, hogy a betegektől bőrmintát veszünk, és azt vissza tudjuk programozni embrionális őssejtté. Ezekből a visszaalakított őssejtekből egy szívbetegnél például mesterséges körülmények között szívizomsejteket lehet előállítani, különböző gyógyszerekre lehet tesztelni, s azonosítani azt a gyógyszert, amelyre válaszolnak a sejtek. Tehát ezzel az őssejtkutatással olyan sejtvonalakon tudunk dolgozni, amelyek nagyon hasonlítanak a szervezetünkben előforduló sejttípusokhoz, és ezeket a tudomány mint kutatási eszközöket tudja majd felhasználni – fejtette ki Szatmári István.

– Az őssejtterápiát nem úgy kell elképzelni, hogy előállítunk valamennyi őssejt-szuszpenziót, és azt majd infúzióval beadjuk – magyarázza –, hanem ezeket az embrionális őssejteket át kell alakítani olyan sejtekké, amelyek az adott betegségben elpusztult sejteket pótolni tudják, például szívizomsejtekké vagy immunsejtekké. Az embrionálisőssejt-alapú terápiát legjobb esetben öt–tíz év múlva lehet szélesebb körben bevezetni – tette hozzá.

Szatmári Istvánt az új laboratórium lehetőségével sikerült hazacsábítani Amerikából, ahol két évig dolgozott kutatóként. – E nélkül a lehetőség nélkül maradtam volna kint, de ez a labor olyan jelentős, hogy jönnöm kellett – ismeri el. Rajta kívül még négy magyar kutató tért vissza Magyarországra, remélhetőleg végleg. Az adjunktus azt mondja, a külföldi tapasztalat hasznos, de nehéz itthon ugyanazt a színvonalat biztosítani; ahhoz, hogy hazajöjjenek, egy ilyen komoly pályázatra van szükség.