Őssejtügy: megalapozatlan gyanúsítás? | Weborvos

A nyomozás megszüntetésére irányuló indítványt terjesztett be a védelem.

A nyomozás megszüntetésére irányuló indítványt terjesztett be a hatóságnak a védelem és Holló Gábor ügyvéd, aki az őssejtbotrányban érintett Yulij Baltaytis ukrán-amerikaiprofesszor képviseletét látja el a büntetőügyben.

Az ügyvéd leszögezte, a kaposvári őssejtkutató laboratórium ÁNTSZ-engedély birtokában tevékenykedett. Hangsúlyozta: a nyomozás megszüntetését két szakértői intézet véleménye is alátámasztja, amelyek kimondják, hogy az abortumokból származó biológiai anyag nem az emberi test része.

Még mindig folyik a nyomozás az üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett emberi test tiltott felhasználásának bűntette miatt 2009 nyarán indult büntetőügyben. A rendőrség az utóbbi hónapokban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem nyilatkozott, de a Nemzeti Nyomozó Iroda tájékoztatása szerint a büntetőügynek kilenc gyanúsítottja van.

Yulij Baltaytis ukrán-amerikai professzor az ismert plasztikai sebész, Seffer István 2007-ben megnyitott kaposvári őssejtkutató laboratóriumában tevékenykedett tudományos tanácsadóként. A 73 éves kutató jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt áll, mert a hatóság azzal gyanúsítja, hogy tiltott őssejtkezeléseket végzett ötmillió forintért.

- A kaposvári klinika rendelkezett megfelelő engedélyekkel őssejtek gyűjtésére és beültetésére is. A szakhatósági engedélyt az ÁNTSZ csak azt követően módosította, hogy a professzor és társai előzetes letartóztatásba kerültek - jelentette ki Holló Gábor ügyvéd. A jogi képviselő megmutatta az ÁNTSZ 2007 májusában keletkezett tájékoztatását, amelyben az áll, hogy a szakhatóság tudomásul veszi az IRM Magyarország Zrt. bejelentését (a társaság üzemeltette a kaposvári Seffer és Renner őssejtlabort), amelynek működési engedélyében szerepel az átültetési és visszaültetési célú csontvelői, perifériás és köldökvérsejtgyűjtő szakma, beleértve az embrionális foetális őssejtet is.

A hatóság három hónappal később kiadott engedélyében azt írja, hogy tudomásul vette az őssejtkezelések krónikus izom, szív, hepatitis, AIDS, agysérülés, gerincvelő-sérülés, immunbetegségek, szülési károsodások stb. kórképekben történő gyakorlását. Yulij Baltaytis a lapnak adott interjújában tavaly kijelentette: „A sorsom attól függ, hogy Magyarországon azt a fogalmat, hogy ember, miképpen értelmezik. A magzat 14 hetes koráig csak embrió, és mi hatnyolc hetes embriókat használtunk, amelyek mindössze hat-nyolc milliméteresek. Ezek az embriók pedig még nem tekinthetők embernek. Ráadásul azok az abortumok, amiket mi felhasználtunk, már élettelenek voltak, a szemétbe kerültek volna. Egyeden dolgot kíséreltünk meg, halott anyagot visszafordítani az életbe."

- Az abortumokból nyert szétroncsolt embrió veszélyes hulladéknak minősül az egészségügyi törvény szerint, így nem az emberi test része - mondta Holló Gábor ügyvéd, aki arra kívánt rámutatni, hogy ezt az állásfoglalást figyelembe véve megalapozatlan a gyanúsítás, mert az emberi test tiltott felhasználásának törvényi tényállása a tényállási elemek és elkövetési tárgy hiányában nem állapítható meg.

Holló Gábor hozzátette: az Egészségügyi Tudományos Tanács megállapítása szerint az a testrész, amely leválik az emberről, és önmaga regenerálására nem képes, az megszűnik az emberi test részének lenni, tárgynak, dolognak tekinthető, és meghatározott jogszabályi keretek között birtokba vehető, felhasználható kutatásra is. Hangsúlyozta: a nyomozás megszüntetésére irányuló januári indítványára a hatóság a mai napig nem reagált, pedig csatolta a Budapesti Igazságügyi Szakértő és Kutató Intézet és a Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének véleményét is az ügyben.

A szakvélemények is azt állapították meg, hogy a leválasztott embrió és az abból nyert anyag nem minősül az emberi test részének.

- Az iratokból világosan látszik, hogy ebben az ügyben a bűncselekmény gyanúja megkérdőjelezhető, ezért az eljárást a terheltek ellen meg kell szüntetni - vélekedett Holló Gábor.

Szakvélemények:
- A terhesség 12. hetében történt művi megszakítás során nyert biológiai anyagra az egészségügyi intézetekre vonatkozó egészségügyi hulladékról szóló törvény rendelkezik. Annak értelmében egészségügyi hulladék az, ami az egészségügyi ellátásban keletkező humán, biológiai anyag, veszélyes hulladék illetve települési hulladékoknak megfelelő hulladékok. (Budapesti Igazságügyi Szakértő és Kutató Intézet)

- A Btk szerint az emberi élet a születéssel kezdődik így az abortum jogi értelemben nem tekinthető emberi lénynek (Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézete).