Összekaszabolt áldozatokon segíteni | Weborvos

Sérülések véget nem érő sorozatai a Szent Lázár kórház traumatológiáján.

- Mindenféle,  közlekedési, háztartási, munkahelyi, kórházi ápolást, bentfekvést igénylő sérüléssel ide kerülnek a betegek a Szent Lázár Megyei Kórházba, ezért nagyon sokféle beavatkozás tartozik az osztály profiljába. A tél sajnos a végtagtörések, -zúzódások szezonja is, de a hasi, mellkasi és az összetett sérülések is gyakoriak. Ebben a gyalogosok és járművel közlekedők számára is fokozottan balesetveszélyes időszakban nem ritka, hogy pótágyakat kell elhelyezni az osztályon ahhoz, hogy fogadhassák a beszállítottakat – tájékoztatta a Nógrád Megyei Hírlapot a traumatológia feladatköréről dr. Halász Péter osztályvezető főorvos. Azzal folytatta: nem kirívó, s ezen a télen is volt már rá példa, hogy közlekedési baleset miatt egyszerre négy embert hoztak be a mentők. Főleg az időseknél jellemző csontritkulás vezethet törésekhez, s ennél a korosztálynál – esetleg valamilyen társult egészségi problémával együtt – ez sokszor súlyos lefolyású.

A nagy igénybevételnek kitett műszerpark egy része elavult, inkább az apróbb eszközök között vannak olyanok, amelyeket már csaknem harminc éve használ az ápolói csapat és a kilenc szakorvos az osztályos munka ellátása során. Tekintettel arra, hogy a baleseti sebész is hiányszakma, nem tűnik kicsinek ez az orvoslétszám. Figyelembe kell viszont venni: megyei szintű ellátás a feladat, ami alapjában véve is folyamatos terhelést jelent, s ennek csak egy része az, hogy naponta két traumatológus van ügyeleti szolgálatban a napi munkát követően.

S ha beüt a krach (ami itt sűrűn előfordul) vagyis behoznak néhány súlyos vagy életveszélyes balesetest, az intenzív osztály orvosával és a sürgősségi részleg szakembereivel csapatot alkotva indul a küzdelem... Dr. Halász Péter is érzékeltette, az ilyen esetek sorozata után a legmélyebben érző doktor is harcedzetté válhat, mégis, van azért olyan helyzet ami a leggyakorlottabb, legtöbbet látott, tapasztalt gyógyítókat is megrázza...

Mint történt az a múlt év decemberében, az ünnepek előtt. Érthető, hogy az osztály vezetője sem szívesen gondol vissza a megrázó salgótarjáni bűntény két összekaszabolt, a kórház sürgősségi részlegére beszállított áldozatára. Órákig próbálták menteni azt, ami a két fiatal életéből megmaradt... Ezeket a történéseket ő és kollégái valóban szeretnék kitörölni az emlékezetükből, s egy idő után a napi munka körforgásával annyit el is érnek, hogy elhalványodnak a rettenetes képek. A főorvos praxisában (évekkel korábban) ezen kívül is elő-fordult már, hogy csaknem szétszabdalt testet kellett operálni.
S valójában nem volt kevésbé megrázó az sem, amikor behozták azt a férfit, akinek a nyakába csapódott a beindított motor-fűrész...

Nem öncélú az ilyen esetek felemlegetése: az volna ugyanis a kívánatos, hogy az efféle, ismertté vált históriák elrettentsék az embereket egyebek mellett attól, hogy italosan kezdjenek hozzá éles eszközökkel ház körüli munkát végezni, például fát aprítani körfűrésszel. Mint arra dr. Halász Péter felhívta a figyelmet, rengeteg ugyanis a kézsérülés, amelyeknél mindig közrejátszik az óvatlanság.

A főorvos nem első ízben hívta fel arra a figyelmet, hogy a csúszós utakon nagyon óvatosan, körültekintően közlekedjenek. Megosztotta velünk továbbá azt a tapasztalatát is, miszerint idős férfiak furcsa szokása, hogy a fán maradt pár szem termésért tél-időben is felmerészkednek a diófára... A fájdalmas következményekkel itt, az osztályon a személyzet is szembesül. Nyáron pedig a gyerekbalesetek száma ugrik meg, ami viszont a szünidei kerékpározással és más szabadidős elfoglaltság térnyerésével hozható összefüggésbe.

Nem túlzás tehát azt mondani: a traumatológia egy óriási felkiáltójel, képzeletbeli villogó pirosa azt üzeni: sokkal, sokkal jobban kellene vigyáznunk a testünk épségére!