Ősztől teritéken a nyugdíjkorhatár emelése

Vannak, akik a 65 év mellett, mások szerint 67 év mellett szavaznak.

A liberálisabbak félévenként emelnének, mások szerint egyszerre két évvel kellene növelni a szolgálati időt. Vidorné Szabó Györgyi, a parlament szociális és családügyi bizottságának szocialista alelnöke a lapnak elmondta, az őszi a szakmai-politikai vita után, jövőre elkészülhet a konkrét terv a nyugdíjkorhatár emeléséről. A munka azzal kezdődik, hogy a biztosításhoz értő szakembereknek „képbe hozzák" a politikusokat - mondta, a konkrét intézkedéssel viszont nem szabad kapkodni.

Korábban Gyurcsány Ferenc is azt mondta, legkésőbb 2018-2020-ban kezdődik az az 5-10 éves periódus, amelyben 62-ről 65-re nő a nyugdíjkorhatár. A miniszterelnök szerint az emelést mindenképpen meg kell lépni, ha azt akarjuk, hogy „2050-ben a mai 30-40 éveseknek legyen tisztességes nyugdíjuk". Ezzel a szakma nagyjából egyetért, vagyis nem sokkszerű beavatkozás kell, hanem egy nyugodt rákészülésre van szükség, egy 10 év múlva kezdődő, 10 évig tartó nyugdíjkorhatár-emelésre.

Vidorné 65 évre változtatná a korhatárt, és félévenként emelne. Máté Levente, a Szegedi Tudományegyetem címzetes főiskolai docense határozottabb lépéseket tenne, a férfiak és nők korhatárát egységesen 67-re emelné, és szűkítené a korhatár alatti nyugdíjazás lehetőségét. Egyre sürgetőbb, hogy az emberek aktív élete hosszabb ideig tartson és később váljanak nyugdíjassá.

Fogy és öregszik a népesség. Matits Ágnes kutató tanulmányából kiderül, 2050-re a 19-62 évesek száma 6,3 millióról 4,6 millióra csökken. Ennek ellenére az, hogy nem lesz elég kereső, hogy eltartsa az öregeket, szerinte hamis közhely. Jelenleg sem a 6,3 millió 19-62 év közötti korosztály „tartja el" az összes többit, hanem alig 3,8 millió - ennyi ugyanis közöttük a foglalkoztatott.