Ötvenéves, szétázott leletek dohos pincékben

Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet egészségügyi dokumentációs központ létesítését kezdeményezte.

Kárpáti Zsuzsa, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet főigazgatója azt közölte, elképesztő munka évtizedekre visszamenőleg kezelni egy-egy páciens dokumentációját. Ráadásul iratmegosztási megállapodásokat kellett kötni minden intézménnyel, hogy az orvosi kérések esetében folyamatos hozzáférésük legyen az irattárhoz. Az állapotokat fölmérve kezdeményezték egy egészségügyi dokumentációs központ kialakítását, mondta.

Van, hogy egy nap, de megesik, hogy egy hét is beletelik, amíg az új központi állami kórház orvosai hozzájuthatnak a betegeikről szóló korábbi információkhoz. Az egykori MÁV-, BM- kórház, az Országos Gyógyintézeti Központ, illetve az OPNI betegeinek „orvosi múltját" nem kis munka felkutatni. A több mint tíz évre visszamenőleg őrzött dokumentációk rendezése még most is folyik az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetben, ahol a munkatársak óriási összevisszasággal találták szemben magukat, amikor a megszűnő kórházak adatait szedték össze.

Amikor kiköltöztek a felszámolás alatt álló intézményekből, az orvosok az adatok egy részét magukkal vitték (bár ezt nem tehették volna meg), amelyek maradtak, azok viszont összevissza hányva hevertek. A vizsgálat vezetői szerint egyetlen olyan kórházigazgató sem volt, aki azt mondta volna: az adatok megőrzése akár rövid távon is megnyugtatóan megoldott. Egyik intézmény sem tudja biztosítani a törvényileg előírt tárolási feltételeket.

- A fővárosban szét sincsenek válogatva az 50 évnél régebben tárolt, már eldobható anyagok, de az anyagok harmada szinte biztosan használhatatlan állapotban van - mondta egy vizsgáló. A dokumentációs központ engedélyezett tervekkel várja az egészségügyi tárca válaszát, működése adatvédelmi szempontból több oldalról is biztosított: többek között Péterfalvy Attila volt adatvédelmi biztos, az ombudsmani hivatal szakértője közreműködésével készültek a tervek.

Az adatok tárolása már az intézményátalakulások nélkül is megoldatlan probléma, felmérések szerint a magyar betegek kórtörténetének döntő részét ma már hiába is keresnénk. Kárpáti Zsuzsa főigazgató azt is elmondta, a felszámolt intézmények 12 ezer folyó-kilométernyi adatát most rendezik, beszkennelik a röntgenfelvételeket, s egyelőre papíron át tudják adni a kérelmezőknek. Az intézmények jelentős részében viszont továbbra is áldatlan állapotok vannak, hiszen még tárolási hely sincs, hangsúlyozta a főigazgató.

A III. kerületi Lángliliom utcába tervezett központról első körben százmillió forintért már elkészültek a részletes tervek, szintenként és szakmánként osztva föl az épületet. Az intézet most kezdheti meg az ott található laktanya átalakítását, igaz, ehhez még szükséges az Egészségügyi Minisztérium engedélye is. Kárpáti Zsuzsa szerint az adatvédelmi biztos Európában egyedülállónak nevezte az elképzelést: az összesen hárommilliárdból tervezett épület ugyanis valamennyi adatot, muzeológiai anyagot összegyűjthetne, amely történelmi vagy tudományos kutatások alapja lenne. Ezenkívül pedig akár egyetlen betegség beírásával valamennyi abban szenvedő vagy kezelt páciens részletes kórtörténetét megismerhetnék a szakemberek. Ha minden elkészül, a betegek akár egyetlen chipkártyával hozzáférhetnének valamennyi, az egészségükre vonatkozó információhoz, valaha volt betegségeik, kezelésük, illetve jelenlegi állapotuk lajstromát megkaphatnák.