Ötvenötmillió éhhalál évente

A nyomor legdrasztikusabban a gyerekeket sújtja. A fejlődő országokban élő gyerekek negyven százaléka abszolút szegénységben nő fel.

Afrikában és Dél-Ázsiában a gyerekek ötöde-harmada, a volt szocialista országokban és Latin-Amerikában öt-húsz százaléka vészesen súlyhiányos. Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO szerint évente 55 millió ember hal meg a Földön az éhezés vagy az alultápláltság miatti gyenge ellenálló képesség miatt. Többen, mint az AIDS, a malária és egy sor más trópusi betegség következtében. Napi 150 ezer ember pusztul éhen vagy éhezésre visszavezethető okok miatt, közöttük 96 ezer gyerek, többségük Afrikában. Minden órában négyezer, percenként hatvanhat, másodpercenként egy gyermek élete vész oda, mert nincs mit ennie.

A probléma nem pusztán élelmezésügyi kérdés. Az elmaradott országok nyomora a mai nemzetközi rend körülményei között nem kezelhető. A baloldali mozgalmak, a Szociális Világfórum, az Európai Szociális Fórum, a nemzetközi ATTAC mozgalom, az alternatív európai közgazdászok EuroMemorandum dolgozatai a fejlődő országok adósságainak elengedésében, a tőkeérdekek korlátozásában vagy akár zárójelbe tételében, a közösségi-közszolgáltatási megoldások szélesítésében, a lakhatási, élelmezési, egészségügyi és oktatási minimumok nemzetközi szerződésekkel megerősített, államok által biztosított garanciáiban látják az elborzasztó világnyomor felszámolása érdekében teendő lépések lehetőségét.