Pálinkás road-show-ja Hankiss-sal | Weborvos

A természettudományos műveltségről szerinte az érettségin valamilyen módon mindenkinek számot kellene adnia.

Pálinkás József fizikus-professzor, a Fidesz korábbi oktatási minisztere és országgyűlési képviselője erős közgyűlési felhatalmazással lett tavaly elnöke a Magyar Tudományos Akadémiának, amely felmérések szerint a legnagyobb közbizalmat élvezi a hazai közintézmények és társadalmi csoportok közül.

Pálinkás az intézmény korábbi elnökeivel szerepet vállalt a Reformszövetség munkájában, emellett pedig felmerült az is, hogy az MTA elnökeként, Hankiss Elemérrel afféle road-show módra végigjárnák az országot az emberek tájékoztatására, mivel szerinte olyan nagy a baj, hogy mindent meg kell próbálni, hiszen olyan a felelőssége az értelmiségnek ebben a helyzetben, mint Széchenyinek vagy Kossuthnak volt a reformkorban.

A kormánnyal együttműködésben új törvényt szeretne elfogadtatni az Akadémiáról, az általános vita első szakaszában minden frakció támogatóan nyilatkozott – mondta a vele készült interjúban. Az új törvény hatására az Akadémia, amely ellen valós és sértődöttségből fakadó érveket egyaránt felhoztak, hatékonyabban tud majd működni, alkalmazkodva a tudomány fejlődéséhez és a gazdasági-társadalmi körülmények változásához. Az egyik ilyen lépés, hogy az Akadémia költségvetéséből elkülönítenének egy összeget új kutatócsoportok létrehozására, különösen, ha ehhez külföldről tudnak hazahozni vezetőket.

Ha évente hat-nyolc ilyen csoportot létre tudnak hozni, öt-hat év alatt az intézethálózat még inkább igazodna a nemzetközi trendekhez. Az MTA nagy hagyományokkal rendelkező, konzervatív szervezet, nem alkalmazkodott megfelelő sebességgel a kommunikációt előtérbe helyező mai világhoz. Közölte, reméli ebben is lesz elmozdulás, és az akadémiai kutatóhálózatban megjelenő eredményeket sokkal aktívabban fogják megjeleníteni.

Azzal a korábban elhangzott kritikával kapcsolatban, miszerint az Akadémia kisajátítja magának a magyar tudomány képviseletét, miközben csak egy szeletét képviseli, elmondta, hogy ki más képviselné a magyar tudományt, mint egy olyan meritokratikus rendszer, ami nagy valószínűséggel biztosítja, hogy a legkiemelkedőbb tudósokat választják akadémikusnak, illetve akadémiai doktornak. De abban az értelemben mégsem sajátítja ki ezt a képviseletet az Akadémia, hogy a magyar egyetemek is egyre gyakrabban jelennek meg saját arculattal.

Egyes „kutatóintézeti berkek"- ben azt is sérelmezik, hogy a tudományos eredmények létrehozói nem eléggé függetlenek a döntéshozásban az Akadémia testületeitől, osztályaitól, bizottságaitól, de Pálinkás József szerint a törvényjavaslat egyebek mellett éppen annak teremti meg a lehetőségét, hogy a kutatóintézetek külső tanácsadó testületébe külföldieket is meg kell hívni. Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa és az Akadémia vezetése az ő rendszeres értékelésük fényében tud majd dönteni az egyes intézetek finanszírozásáról.

Mára elég jelentős támogatást sikerült összegyűjteni annak érdekében, hogy a természettudományos tárgyak kötelezőek legyenek az érettségin. A Köznevelési Tanács ugyan ezt a - nemrég megújított és finomított - javaslatot még most is ellenzi, miközben felsorakozott mögé szinte a teljes gazdaság, a Gyáriparosok Országos Szövetségétől a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán át az Innovációs Szövetségig. A sok ezer támogató aláírás hatására a miniszternek újra a köznevelési tanács elé kellene vinnie ezt a felvetést.

Hozzátette, szinte biztosra veszi, hogy legalább a reálterületen tovább tanulókra kiterjesztik ezt a vizsgát, de a minket körülvevő világban eligazodást segítő természettudományos műveltségről szerinte az érettségin valamilyen módon mindenkinek számot kellene adnia, ami azonban semmiképp nem egy integrált természettudományos tantárgy bevezetését jelentené a középiskolában.