Partnerségre számítanak a kórházak

A Kórházszövetség egyelőre elfogadhatónak tartja az egészségügyi kormányzat által kijelölt irányokat, de közben várja a konkrétumokat.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a veszprémi Cholnoky Ferenc Kórház igazgatója egyelőre elfogadhatónak tartja az egészségügyi kormányzat által kijelölt irányokat, de közben várja a konkrétumokat. A szakember véleménye szerint az intézmények a jelenleg rendelkezésre álló anyagi eszközeikkel őszig fenntarthatóak, utána azonban többletforráshoz kell juttatni a kórházakat.
Az intézmények azonban nem feltétlenül a költségvetést terhelnék, a kórházvezetők önálló ötletekkel is előálltak a problémák megoldására: például a gyógyturizmus sokmilliárd forintos bevételt hozhatna az egészségügynek.

Rácz Jenő a Népszavának adott interjújában elmondta, hogy az intézmények túléléséhez feltétlenül szükségesnek tartják a többletforrás bevonását. Hozzátette, hogy közös adósságfelmérést indítványoztak az egészségügyi államtitkárnak, valamint meghatároztak több pontot amelyekben a kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete együtt kíván működni. A tisztánlátáshoz szükséges az adósságfelmérés, hiszen jelenleg 22 milliárd forintos hiányról tudni, azonban nem minden kórház szolgáltatott adatokat. Az elnök hangsúlyozta elfogadhatatlan, hogy valaki nem szolgáltat adatot, viszont ha egy konszolidációs program adott esetben megindul, akkor mégis elvárja, hogy többletforrásokhoz jusson.

Továbbá leszögezte, a többletforrás önmagában nem megoldás, gyökeres strukturális átalakításokra lenne szükség. Elmondta, hogy a a Nemzeti Egészségügyi Tanács ülésén az egészségügyi államtitkárság képviselői teljesen egyértelművé tették, hogy terveznek reformot. Amikor a tanács áttekintette a rendszer alapproblémáit - az alapellátás, járóbeteg-szakellátás, a fekvőbeteg-szakellátás, gyógyszerellátás területein egyaránt -, akkor a szakma minden egyes képviselője gyakorlatilag amellett tette le a voksát, hogy változtatásra van szükség. A kormány képviselői jelezték, hogy a fölvetett problémákra szeptemberben tudják megadni a választ, amikor konkrét intézkedéseket, illetve konkrét forrásokat is meg fognak jelölni az ágazati akciótervben.

Az egészségiparral kapcsolatban elmondta, hogy területek amelyeket érdemes céltudatosan fejleszteni, hiszen van rá piaci kereslet. Példaként említette a fogászatot, amely önmagában 50 milliárd forintos bevételt termelt a tavalyi évben. Hozzátette, lényegében nem lehet körülhatárolni pontosan mely külföldi országokból érkeznek hozzánk „egészségturisták", de a jelenleginél nagyobb célközönséget is megszólíthatónak vél.

Az úgynevezett „hamburgeradónak" elnevezett ötletről (amely szerint minden, egészségre káros terméket megadóztatnának, így aki azokkal él, az egészségügyi büdzsét a kezelésével megterhelő összeggel hozzájárulna saját gyógyításához) elmondta: érdemes elgondolkodni rajta, mint minden ötleten ami többletforrást hozhat az egészségügybe.

A minimumrendelettel kapcsolatban kifejtette, hogy alapvető strukturális átalakítással megfelelhetnek a kórházak, ehhez vagy uniós források bevonására lenne szükség vagy pedig az intézmények integrációjára. A kormányzat által szeptemberre ígért ágazati akciótervvel kapcsolatban úgy vélte, hogy ideális esetben egy egységes ágazati stratégiát kell kialakítani, amelyben a Kórházszövetség kezdeményező szerepet kíván vállalni.