Patikaláncok hódítják el a piacot

Koncentrálódik a gyógyszer-kiskereskedelem, hamarosan néhány nagyobb lánc uralja majd a piacot.

Kijelenthető, hogy jelenleg a gyógyszerkiskereskedelmi piac felosztása zajlik. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint a gyógyszertári hálózatba fektetni mindig nagyon megéri, mert ebben a szektorban stabil a forgalom és az üzletkör, így elég logikus lépés a láncok terjeszkedése.

A 2007-es patikaliberalizációnak talán a két legismertebb eleme, hogy egyes vény nélküli gyógyszereket gyógyszertáron kívül is lehet kapni, valamint jelentős mértékben megkönnyítették a patika alapítását. Ez utóbbi következménye, hogy a legtöbb új gyógyszertár forgalmas helyeken nyílik, elszívják a vevőket a kisebb, kevésbé frekventált helyeken lévő vagy vidéki patikáktól. Eközben a kereskedelmi érdekek egyre inkább háttérbe szorítják a szakmai szempontokat, a gyógyszer-kiskereskedelmi piac pedig koncentrálódik.

Tehát a kiskereskedelemre elsősorban nem a patikán kívüli forgalmazás volt hatással, hanem az, hogy a patikaalapítás elől minden akadály elhárult. "A gyógyszertáron kívüli gyógyszerértékesítés valóban nem jelentős, megmaradt egy szűk réteg igényének, mert az emberek túlnyomó többsége ma is a biztonságos módszert választja" - mondta el Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.

Csak piaci szempontok
Lantos Zoltán, a GfK Hungária Piackutató Intézet egészségügyi piackutatással és tanácsadással foglalkozó igazgatója szerint a patikaliberalizációnak bizonyos elemei kifejezetten jók voltak. Ilyennek tartja azt is, hogy nem csak betéti társasági formában, hanem egyéb gazdasági társasági formában is működtethetőek patikák, valamint, hogy megjelentek a szabad polcos gyógyszertárak. Az viszont, hogy gyakorlatilag bárki nyithat patikát, és kizárólag a piaci szempontok érvényesülnek, egyáltalán nem mondható pozitívnak.

Jelenleg 20 százalékkal több patika van az országban, mint 2007 előtt -, ahol akciókkal és kedvezményekkel csalogatják be a vásárlókat, és ez elszívja távoli, vidéki patikák forgalmát is, mondja Horváth Tamás. "Új gyógyszertár nem nyílik, és még a létezőket is tönkre teszik. A gyógyszer-gazdaságossági törvény azt a korlátozást is eltörölte, hogy 5 ezer lakosonként lehet egy patika." A kamara elnöke szerint a patikák ellehetetlenülését az is jól mutatja, hogy jelenleg a 2400 patikából több mint 800 patika összesen 13 milliárd forinttal tartozik a nagykereskedőinek.

Túl alacsony árrés
"A kistelepülések persze már a liberalizáció előtt sem tudták eltartani a patikájukat, mivel Magyarországon az unión belül a legalacsonyabb a gyógyszerek kiskereskedelmi árrése. A legdrágább gyógyszereknél is csak maximum 850 forint lehet a patikák árrése (lásd táblázatunkat), hogy ne növekedjenek a gyógyszerek árai, és alacsony maradhasson a gyógyszerek tb-támogatása" - fejti ki Lantos Zoltán.

Ezt a helyzetet súlyosbította a patikaliberalizáció. Egyre több patika vagy patikalánc nyílik forgalmas helyeken, plázákban, ahol mindent - nem csak gyógyszereket - nagyobb mennyiségben forgalmaznak. Ezek az üzletek így nagyobb kedvezményeket, több akciót nyújtanak. Így akár a jelenlegi alacsony árrésüket is tovább csökkenthetik, mert ez megtérül a többi, magas árréssel forgalmazott terméken. Ezzel pedig a kis forgalmú helyek patikái nem tudják felvenni a versenyt.

Független elemzés kellene
Fontos látni azonban Sinkó Eszter szerint, hogy eddig még nem jelent meg független elemzés a patikaliberalizációról. "Az eddig elkészültek általában elkötelezettek valamilyen irányba, és az alapján nyilatkoznak erről a kérdésről. A kormány elmondja, hogy mennyivel több patika van, és milyen jó, hogy olcsóbbak lettek a gyógyszerek. A gyógyszerész kamara pedig elmondja, hogy mennyire szorult helyzetbe hozta a gyógyszerészek tulajdonában lévő patikákat ez az intézkedés, és azt is, mennyit romlott a színvonal ott, ahol nem szakképzettek a tulajdonosok.

Valószínűleg mindegyik állításnak van igazságtartalma, de jó lenne egyben látni a teljes képet, hogy tudjuk, mit fizetünk bizonyos előnyökért cserébe.

Az Európai Bizottság 2009. májusában kimondta, hogy a gyógyszerpiac nemzeti szabályozása nem ellenkezik az uniós szabályozással. Vagyis nem ellenkezik a vállalkozás szabadságával az, hogy kizárólag gyógyszerészek lehessenek egy patika tulajdonosai. Emellett azt is megállapították, hogy azért is előnyösebb, ha gyógyszerészek működtetnek egy patikát, mert jobban képviselik a betegek érdekeit, fejtette ki Sinkó Eszter. "Ilyen esetben valószínűleg a visszaélés is kevesebb, mert a magánbefektetők a kisebbségi tulajdonban lévő gyógyszerészt mindig a költségek csökkentésére ösztönzik. Ezért nagyobb arányban fordulhatnak elő nem megfelelő minőségű gyógyszerek a pénzügyi befektetők tulajdonában lévő patikákban."

MELYIK-KIÉ?
A 3 legnagyobb magyar gyógyszer-nagykereskedő a Hungaropharma (40 százalékos piaci részesedés), a Phoenix Pharma (30 százalék) és a Teva (15 százalék). A 38 Alma patika tulajdonosa a Hungaropharma, amely az 500 Gyöngy patika főbeszállítója. A Gyöngy patikák több mint 20 százalékot birtokolnak a hazai gyógyszer-kiskereskedelmi piacból. A Hungaropharma tulajdonában 60 patika van az összes, körülbelül 2400 magyarországi patikából. A Phoenix Pharma nagykereskedő a Szimpatika gyógyszertárak stratégiai partnere, ehhez a lánchoz több mint 300 patika tartozik. A legnagyobb, közel 140 patikából álló magyar patikalánc a Pharmanova-csoport tulajdona. A nagykereskedő és gyógyszergyártó Teva a Mosoly patikák és a negyven patikából álló ELI lánc nagykereskedelmi partnere.