Patikaliberalizáció: a betegeknek tetszik

Addig nem függesztik fel a patikaliberalizációt, amíg nem igazolódik be, hogy az hátrányos a betegeknek.

A patikapiac 2010 januárjától válna teljesen liberalizálttá. A kormányt e szándékától az sem tántorítja el, hogy a közelmúltban ismét összecsapott e témában az egészségügyi miniszterrel a gyógyszerészszakma. A Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) sikertelennek ítéli a tavaly bevezetett patikaliberalizációt, a múlt heti gyógyszerész nagygyűlésen kiemelték, több száz gyógyszertár bajban van, 700 ráfizetéssel működik, új patikák olyan helyen létesültek, ahol már nem volt rájuk szűkség. A szakmai szervezetek emiatt petíciót fogalmaztak meg, melyben követelik az állami szabályozás fenntartását, a gyógyszertár-létesítés újraszabályozását, kizárva a lehetőségből „a nemzetgazdasági érdekekkel ellentétes tulajdonosi köröket", sőt patikaalapítási moratórium bevezetését is sürgetik. A Fidesz is úgy ítéli meg, válsághelyzetbe kerültek a patikák, a kormány intézkedéseivel szétrombolta a korábbi gyógyszerellátási modellt, ezért az ellenzéki párt a liberalizáció visszavonását sürgeti.

Székely Tamás egészségügyi miniszter azt mondta, nem függesztik fel a patikaliberalizációt, amíg nem igazolódik be, hogy az a betegeknek hátrányos. A kormány és a szaktárca közlése szerint a Gyurcsány-kormány első reformintézkedése bevált, a betegek jól jártak a piacnyitással, mert több helyen és könnyebben juthatnak medicinákhoz, javult a színvonal, a verseny pedig többletszolgáltatások nyújtására ösztönzi a gyógyszertárakat. Nem mellékes az sem, hogy az év első kilenc hónapjában 746 gyógyszer ára csökkent, átlagosan 13 százalékkal.

2008 októberéig 380 új gyógyszertár létesítését engedélyezték, közülük 25 van külföldi többségi tulajdonban, 70 hálózatban működik, kétszázat magánszemély üzemeltet. A piacnyitásnak tudható be, hogy kialakult a versenyhelyzet a régi gyógyszertáraknál is, közülük 60 meghosszabbította nyitva tartását, olyan arányban vállalnak házhozszállítást, mint az újak. A statisztikákból kiderül az is, hogy 70, ötezer lakosnál kisebb településen létesült új gyógyszertár, közülük 39 helyen eddig egyáltalán nem volt patika. Bár néhány megyében, ahol a lefedettség ritkább, a falugondnoki hálózat is részt vesz a lakosság gyógyszer-ellátásban, de összességében nincs ellátatlan terület az országban.

Egyértelműen kedvezőek a betegek visszajelzései a patikán kívüli gyógyszerárusítás bevezetéséről is. A tapasztalatok szerint a benzinkutak, drogériák, posták, áruházak szívesen foglalkoznak a többletfeladattal, a patikáknál pedig nem jelentkezik drasztikus forgalomkiesés. A kezdeti félelmek nem igazolódtak be, a liberalizáció miatt eddig még senkit sem ért baj vagy mérgezés.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közölte, semmi nem indokolja a korábbi szabályozáshoz való visszatérést, a jelenlegi versenyhelyzet korlátozását. A szervezet szerint a patikai piacon 2007-ben kezdődött nyitás kedvező eredményekkel szolgált, lehetővé tette a fogyasztói igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, ezért fenn kell tartani a liberalizáción és a verseny erősebb kényszerén alapuló szabályozást, miközben ellen kell állni a lobbinak.

A GVH kitért arra, hogy a gyógyszerek közötti versenyt erősítő intézkedésekkel tömeges árcsökkentéseket sikerült elérni. A szervezet idézte, az Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott a területet szabályozó törvényekkel, s néhány kisebb jelentőségű hibát leszámítva alkotmányosnak és összességében fenntarthatónak nyilvánította az új modellt.

Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke úgy látja, a patikalétesítés minden ésszerű korlátjának feloldása, a forráskivonás, a gyógyszerek patikából történt kivitele és az olcsóbb gyógyszerrel való kötelező helyettesítés miatt meggyengültek a döntően családi kisvállalkozásként működő patikák. A szakmai tulajdonlást egyre inkább kiszorítja a nagyobb tőkeerő és a több pénz. A gyógyszerellátásban máris hatalmas teret nyertek a külföldi patikaláncok és a multinacionális vállalkozások. Több száz patika van bajban, mert olyan helyen létesültek gyógyszertárak, ahol már nem volt rájuk szükség, ezért patikaalapítási moratóriumra lenne szükség.

A gyógyszerellátás és az egészségügy helyzetét a káosz jellemzi, mást mond és mást tesz a minisztérium. A tárca sorra figyelmen kívül hagyta a kamara javaslatait a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításánál.

Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke szerint a gyógyszertárak nemcsak egészségügyi intézmények, hanem piaci szereplők, így helyt kell állniuk a szabadpiaci körülmények között is. Komolyan kell venni a szakmai szervezetek véleményét, de a patikaliberalizáció megállítását semmi nem indokolja, mivel itt sem célszerű megőrizni a monopolhelyzetet. Az élet bebizonyította, hogy a patikaszabadság növelése és a gyógyszertáron kívüli árusítás javította a hozzáférhetőséget, a verseny pedig a szolgáltatás minőségét emelte. A nehéz helyzetű kis patikáknál  meg kell nézni, miként lehet segíteni, de a gyógyszertárak jövedelmezőségét nem lehet állami pénzből fenntartani. Gondjaikat orvosolni lehet, ezt szolgálja a szolidaritási díj.