Patikaprivatizáció: a gondok még nem jelentenek kudarcot

Ősszel akár törvénybe is iktathatják a ma még kísérleti jelleggel zajló gyógyszerészi gondozást.

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője úgy látja, vissza kellene vonni a patikaliberalizációs törvényt, mert az véglegesen megbukott. Úgy látja, a törvény egyetlen kitűzött célt sem tudott teljesíteni, és csak kárára van az embereknek. Nem lettek olcsóbbak a sokak által keresett és vásárolt gyógyszerek, a vidéki kis gyógyszertárak sorra csődöt jelentenek. Szijjártó szerint a kormány az üzleti érdekeket az emberek érdekei elé helyezi, és nem veszi figyelembe a szakma véleményét.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara több dologban egyetért a Fidesz véleményével. Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke kijelentette, egy politikai pártnak nem feltétlenül azonos a célja és a kommunikációja egy szakmai köztestülettel, tény azonban, hogy a jogszabály tartalmi célja nem teljesült. Szerinte sem ott létesültek az új gyógyszertárak, ahol kellett volna, az ellátás nem javult. Horváth Tamás szerint hiába érvel a kormány azzal. hogy 321 patika nyílt, ha azok nagy forgalmú helyeken látnak el feladatot, és nem a betegek, hanem a befektetők javát szolgálják.

Az árcsökkentéssel kapcsolatban a kamarai elnök közölte, 2007-ben 16 milliárd forinttal költöttünk többet gyógyszerre, mint 2006-ban. Megjegyezte, az árcsökkentési rendszer gyakorlati hibáktól terhes, nem átgondolt. A kamara elnöke szerint nem új hír, hogy a kispatikák tönkremennek, s ha a kormány nem talál megoldást, a veszteséglista még növekedni fog.

Nyári történetnek tartja viszont Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának MSZP-s elnöke a Fidesz vádjait. Szerinte az ellenzéki párt régi konfliktusokat, sérelmeket próbál felmelegíteni és eladni az uborkaszezonban. Az élet bebizonyította, hogy a patikaszabadság növelése és a gyógyszertárakon kívüli árusítás javította a hozzáférhetőséget. Tény, hogy némely vidéki kispatika megélhetési gondokkal küzd, de ezeket orvosolni lehet nem csak állami támogatással, hanem a szolidaritási díjjal is, amelyet nagyobb, nyereséges patikák nyújtanak átcsoportosítással a kisebbek javára. Kökény Mihály felhívta a figyelmet egy új szokásra, nevezetesen arra, hogy az emberek szívesen látogatják a bevásárlóközpontokat, és a gyógyszereiket is ott veszik meg. Ez azt jelzi, hogy nem tekinthető elhibázottnak a nagy forgalmú helyeken történő patikalétesítés. A szocialista politikus emlékeztetett rá, hogy az utóbbi időben sok gyógyszer lett olcsóbb, több, daganatos betegségek gyógyítására alkalmas gyógyszer került be például a tb által támogatott körbe.

Az Egészségügyi Minisztériumban sem tartják megbukottnak a patikaliberalizációt. A tárca felháborítónak véli, hogy a Fidesz minden szakmai ténnyel szemben valótlanságokat állít a gyógyszer-gazdaságossági törvény eredményeiről. A jogszabály hatályba lépése óta jelentősen javult a lakosság ellátása mind területi lefedettségben, mind a kiszolgálás minőségében. Az új patikaalapítási lehetőségek bevezetése óta 279 közforgalmú, 27 fiók- és 10 kézi gyógyszertárt engedélyeztek.

Másfél éve lépett hatályba az a módosított rendelet, amely lehetővé tette bizonyos gyógyszerek patikán kívüli forgalmazását. Az „ötlet" máig megosztó. A benzinkutak, drogériák, posták, áruházak szívesen foglalkoznak a többletfeladattal, a patikáknál pedig nem jelentkezik drasztikus forgalomkiesés. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) által összeállított, mintegy 500 tételes lista értelmében szemcseppeket, kenőcsöket, pezsgőtablettát, szirupot, géleket, rágó- és szopogatótablettákat vásárolhatnak patikán kívül az „öndiagnózist" felállító emberek.

Még senkit nem ért baj, mérgezés. Az OGYI csupán olyan készítményeket emelt ki a gyógyszerek sokaságából, amelyek eleve vény nélkül kaphatók, a tévedés valószínűtlen vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, veszélyességük, mellékhatásuk pedig még túladagolás esetén sem nagy. Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke kezdettől fogva nem értett egyet a patikán kívüli árusítással, de mert szerinte a szakma jogkövető, tudomásul vette a döntést. Szerinte a gyógyszer különleges áru, e kívánalmak miatt gyógyszertárban kell árulni.

Gondot jelenthet a patikán kívüli árusítóknak, hogy a jogszabály nekik is kötelezővé teszi a különleges tárolásra vonatkozó előírásokat, a felhasználhatósági időtartam ellenőrzését, a lejárt vagy forgalomból kivont gyógyszerek elkülönített tárolását, megsemmisítését. A forgalmazók egyelőre nem beszélnek gondokról. Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint patikán kívül gyógyszert elsősorban a gyógynövényüzletek és drogériák árulnak, ezeket követik a töltőállomások, majd a posták és az élelmiszer-, illetve vegyiáruüzletek.

Ősszel várhatóan módosítják a 2007 elejétől hatályos gyógyszer-gazdaságossági törvényt. Ennek értelmében egyebek között az újonnan nyíló patikák a szükségletekhez illő valós többletszolgáltatást nyújtanak a betegeknek, növelik nyitvatartási idejüket. Már kialakulóban a gyógyszerészi gondozás teljes körű szabályozása, amelyről előrehaladott tárgyalásokat folytat az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Gyógyszerészi Kamara. A patikákban nyújtott többletszolgáltatást általában a vérnyomás-, vércukorszint-, illetve koleszterinszint-méréssel azonosítják, de a kamara elnöke szerint ennél sokkal többről van szó. Ma kísérleti jelleggel félezer patikában elérhetők a már említett mérések, de a jövőben a gyógyszerészek folyamatos együttműködést szeretnének kialakítani a betegekkel oly módon, hogy ellenőrzik, rendszeresen szedik-e az orvos által felírt és beállított gyógyszereket, diétás tanácsot adnak, így segítik a terápia hatékonyságát.

Horváth Tamás elnök szerint a gyógyszerészi gondozás azt a „hézagot" tölti be, ami az orvostól való távozás utántól a gyógyulásig tart. A már szolgáltató patikusok szerint ők a „kapuőr" szerepét töltik be, igyekeznek kiszűrni a betegséggyanús embereket, és orvoshoz tanácsolják őket, mert természetesen a diagnosztizálás és a gyógyítás 99 százalékban az orvos feladata. A szolgáltatást most nyújtó patikák egyelőre egy modellkísérlet résztvevőiként vállalták a többletfeladatot, amelyet ideiglenes engedéllyel végezhetnek. A közeljövőben minisztériumi rendelettel határozzák meg, milyen feltételekkel lehet gyógyszerészi gondozást nyújtani.