Patikavita homályos programtervek nyomán

Nyilvánvaló gesztus a gyógyszerészek felé, míg az állampolgárok orvosságelérési biztonsága és a jelenleg üzemelő patikák negyede elfelejtődne.

Érdekharcot robbantott ki a Fidesz egészségügyi programja, miután abból egyetlen kézzelfogható terv vált egyértelművé, hogy kormányra kerülésük esetén a patikák csak gyógyszerészek többségi tulajdonában működhetnének majd. A Nemzeti Ügyek Politikája című kiadvány egészségügyi fejezetét Pesti Imre jegyzi, a fideszes szakpolitikus pedig a patikaalapítás újraszabályozását vetítette előre. Ez nyilvánvaló gesztus a gyógyszerészek felé, míg az állampolgárok orvosságelérési biztonsága és a jelenleg üzemelő patikák negyede elfelejtődne.

Éppen ezért tiltakozik a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége (GYNSZ) a gyógyszertárakkal kapcsolatos tervezet ellen. A nagykereskedők szerint ugyanis a patikaalapítást könnyítő törvény elvetésével korlátoznák a piaci versengést, és így gyógyszer-monopóliumok jöhetnének létre. A GYNSZ ellenzi, hogy a gyógyszerellátás terén korlátozzák a tulajdonosi kört, szűkítsék a vállalkozási formákat, vagy akár a szakmai érdekképviseleteket ruházzák fel patikaalapítási vagy - működtetési jogosítványokkal. Azt is tudni lehet, hogy a Fidesz a kamaráknak — főként a liberalizáció felszámolásáért lobbizó Magyar Gyógyszerészi Kamarának (MGYK) - is nagyobb szerepet szánna.

A nagykereskedők ugyanakkor támogatnák, hogy az új patikák alapításához minimum 30 millió forintos tőkerészt írjanak elő, ami a mostani szabályozásban nincs kikötve.

Pesti Imre szerint a „kormányzat gyógyszer-gazdaságossági törvénye rontott a gyógyszerellátás biztonságán, a patikaalapítás liberalizációjának eredményeként pedig közel 600 kispatika ment csődbe. A törvény újragondolása és a patikaalapítás újraszabályozása elengedhetetlen. (…) Meg kell teremteni, hogy a közforgalmú gyógyszerellátásban megőrizhető legyen a gyógyszerészi tudáson alapuló, független működtetési kompetencia és az ehhez szorosan hozzátartozó, többségi gyógyszerészi tulajdonon alapuló gyógyszertár-működtetés. Ez a tervezett változás összhangban van az Európai Bíróság (EB) határozatával".

A valóságban azonban a 2007-es liberalizációnak volt köszönhető, hogy a gyógyszerészek mellett új szereplők (gyógyszer-nagykereskedők, gyógyszergyártó cégek, orvosok) is megjelenhettek a piacon patikatulajdonosként. A gyógyszer-gazdaságossági törvény tette lehetővé, hogy új patikák nyíljanak ott, ahol arra lakossági szükséglet mutatkozik, a rohamos patikanyitásokhoz pedig hozzájárult az is, hogy a gyógyszer-nagykereskedők besegítettek az indulókészletek feltöltésénél, és az első néhány hónap gyógyszerkészletének finanszírozásánál. Az új szabályozással a gyógyszertárnyitás költségei is csökkentek. A szakma ennek ellenére azonnal támadni kezdte a liberalizációt, később pedig - a Pesti által hivatkozott európai bírósági döntésre alapozva — öt gyógyszerészszövetség közösen fordult a kormányhoz a gyógyszerellátó rendszer szabályozásának felülvizsgálatát kérve.

 
Mivel az Európai Bíróság határozata nem tulajdonosi kikötést, csak lehetőséget fogalmazott meg, a gyógyszerészek követelése nem teljesülhetett, viszont az eredetileg 2010-re tervezett teljes liberalizációt végül sikerült megakadályozniuk. A Fidesz nyilván a jó kapcsolatok fenntartása érdekében igyekszik a gyógyszerészkamarának tetsző ígéreteket megfogalmazni. Az MGYK éppen a fideszes szakpolitikusokhoz juttatta el 12 pontos követeléseit, melyek szerint újraosztanák a piacot, és lényegében a gyógyszerészekre szűkítenék a tulajdonosi kört. A kamara soknak tartja a jelenleg működő 2400 patikát, ezek számát 1800-ra szűkítenék — éppen annyival kevesebbre, mint ahány a nagykereskedők tulajdonában van.

Abszolút érthető a gyógyszer-nagykereskedők tiltakozása Kökény Mihály szerint. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke úgy fogalmazott: az aggodalmat egyértelmű én a Fidesz-program inkorrekt elhallgatása váltja ki, hiszen az nem mondja ki nyíltan, hogy terveik a korábbi gyógyszer-monopóliumok visszaállítását jelentik-e. Az MSZP szakpolitikusa szerint a patikaliberalizációs törvény javított a gyógyszerhez jutás biztonságán, több mint ötszáz új, többletszolgáltatást nyújtó gyógyszertár nyitotta meg kapuit. Nem fenntartható álláspont, hogy kizárólag csak a gyógyszerészi megélhetést vesszük figyelembe, elfeledkezvén az emberek gyógyszerelérési lehetőségéről - szögezte le Kökény.

Szerinte a megoldás az, hogy megmarad a verseny, de mint szakmai garancia, a gyógyszerész is kell. Szakember nélkül nincs patika, de ez nem jelenti azt, hogy a gyógyszerészeknek kell a tulajdonosoknak lenniük - fogalmazott.
Azt pedig határozott csúsztatásnak nevezte, hogy az Európai Bíróság döntésére hivatkozva jelentik ki: a gyógyszertárak tulajdon- és üzemeltetési joga fenntartható kell legyen kizárólag a patikusok számára. Kökény felhívta a figyelmet: ennek csak a lehetősége mellett döntött a testület. Nem lenne szabad visszalépni, csak azért, hogy a néhány száz fős gyógyszerész-társadalmat megnyerjék maguknak — tette hozzá az MSZP-s szakpolitikus.