Per lehet a pletykából - szigorodik az informatikai rendszer hozzáférése | Weborvos

Az abortuszon átesett érintett már a kártérítési peren gondolkodik.

A héten elbocsátották állásából azt a segédápolónőt, aki jogosulatlanul szerzett tudomást a jászberényi Szabóné Bóna Erika kórházi kezeléséről, sőt ezután a betegről még beszélgetett is egy harmadik személlyel. Az abortuszon átesett érintett már a kártérítési peren gondolkodik. „Orvosaim javaslatára, egészségügyi okok miatt kellett végrehajtani az abortuszt, még decemberben" - panaszolja Szabóné Bóna Erika. „Már magát azt a lelki terhet is nehéz feldolgozni, hogy betegségem, a folyamatosan szedendő gyógyszereim miatt, egyelőre nem lehet gyermekem. Igaz, folyamatosan védekeztünk, de sajnos, egyetlen módszer sem lehet százszázalékos biztonságú. Hetek múlva az egyik ismerősöm, akkor azt hittem, barátnőm, elmondta, hogy korábban neki is egy hasonló nőgyógyászati beavatkozáson kellett átesnie. Ekkor gondoltam úgy, hogy megosztom vele: kényszerűségből mi is a terhesség-megszakítás mellett döntöttünk. Ekkor derült ki, hogy ő már rég tudott arról, hogy a jászberényi kórházban abortuszom volt."

A hölgy ekkor tett hivatalosan panaszt a kórházban, amelynek nyomán belső vizsgálat indult. Arról tájékoztatták, hogy a vizsgálat szerint egy — a kórház másik osztályán dolgozó - ápoló valóban jogosulatlanul szerzett tudomást kórházi kezeléséről. Ugyanakkor arra is fény derült, hogy a „barátnő", akitől Szabóné Erika megtudta, hogy „kibeszélték", már azelőtt értesült az abortuszról, hogy az ápolónő érdeklődött volna tőle Szabóné hogylétéről.

Szabóné Erika közölte, újabb levéllel kereste meg a kórház vezetését, miszerint vizsgálják meg, kik, mikor és milyen célból jutottak hozzá adataihoz a számítógépes adatbázisban: „Amikor az ember bekerül a kórházba, eleve kiszolgáltatottnak érzi magát, amelyet sajnos ki is használnak, s mint esetünkben is egyértelműen látszik, még az adatainkkal és egészségügyi dokumentációnkkal is visszaélnek. Szeretném, ha az emberek, betegtársaim felismernék azt, hogy ennek nem kell így lennie. Ügyvédünkkel egyeztetve kilátásba helyeztük, hogy kártérítési pert indítunk a kórházzal szemben."

Dr. Bálint Péter, a jászberényi Szent Erzsébet Kórház Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője megerősítette, hogy a vizsgálatot követően megváltak az érintett segédápolónőtől, mert jogosulatlanul jutott hozzá a személyes adatokhoz. A kórház számítógépes rendszere — amilyet más kórházak is használnak - náluk éppen továbbfejlesztés alatt áll, és az esemény éppen arra mutat, hogy a hozzáférés lehetőségét szigorúbbá kell tenni. Függetlenül a számítógépes rendszer hozzáférésének szabályaitól, számunkra tanulság: még inkább nyomatékosítaniuk kell dolgozóink körében, hogy a titoktartás mindenki szármára kötelező.

A kórház igazgatója hozzátette: a panaszos újabb kivizsgálást kérő levele megérkezett hozzájuk. Az intézmény részéről lezártnak tekintik az ügyet, mivel a számítógépes rendszer nem alkalmas olyan mélységű utólagos visszaellenőrzésre, hogy kik férhetnek hozzá betegük személyes adataihoz.

Borsi Eszter Gabriella betegjogi képviselő elmondta, hogy hazánkban az elmúlt években pozitív változás indult meg a betegjogok érvényesülése terén. Az emberek egyre tájékozottabbak, egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy milyen jogok illetnek meg mindenkit a betegellátás során. A gyakorlati tapasztalat szerint az emberi méltósághoz való jog, illetve a megfelelő tájékoztatáshoz való jog sérülése miatt érkezik a legtöbb panasz. Az orvosi titoktartáshoz való jog sérülésével kapcsolatban egyelőre kevesebbszer fordulnak a betegjogi képviselőkhöz.

A szakember elmondta, hogy kiemelt feladatuknak érzik, hogy kezeljék a konfliktusokat, egyfajta közvetítők legyenek a betegek és az egészségügyi intézmények közötti vitákban.