Peren kívüli egyezség a kórházakkal? | Weborvos

A bíróság mind az 54 esetben elutasította a keresetet.

Többtucatnyi kórház, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzat támadta meg a bíróságon Molnár Lajos szabad demokrata egészségügyi miniszter ágyszámcsökkentésre vonatkozó döntését. A bíróság azonban mind az 54 esetben elutasította a keresetet. A döntés jogerős volt, a közigazgatási perekben ugyanis nincs másodfokú eljárás.

Tíz esetben azonban az érintettek nem nyugodtak bele a döntésbe, s rendkívüli perorvoslatot kezdeményeztek a Legfelsőbb Bíróságon. A kedvező LB-döntés után közülük négyen - a Békés megyei Pándy Kálmán Kórház Gyulán, az Erzsébet Kórház és Rendelőintézet Hódmezővásárhelyen, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórháza Debrecenben, valamint a Keszthelyi Városi Kórház - újabb eljárást is indított, amelyben kártérítést kértek a magyar államtól: a leépített ágyak után járó finanszírozást szeretnék megkapni, összesen körülbelül 10 milliárd forintot.

- Valóban kiemeltünk négy kórházat, ezek azok az intézmények, amelyek úgy döntöttek, hogy kártérítést is követelnek az államtól – közölte Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára. Velük megpróbálunk peren kívül megállapodni, hasonlóképpen a 2006. augusztus 20-i, illetve október 23-i események sérültjeihez, akik szintén pert indítottak az állam ellen - tette hozzá. - A tárgyalások folyamatban vannak - szögezte le.

Arra a kérdésre, hogy mekkora összegről tárgyalnak. Cserháti úgy fogalmazott: a szóban forgó 4 intézmény összesen körülbelül 10 milliárd forintot szeretne megkapni. Ez az összeg a kiindulási alap.

A helyettes államtitkár leszögezte, a korábbi ágyszámok visszaállítására nincs lehetőség, az egyetlen bírósági döntésből sem következik. A peren kívüli megállapodást azért tartják jó megoldásnak, mert a szakértők azt vetítették előre, hogy a megnyert LB-döntések után nagy valószínűséggel a kártérítési pereket is megnyernék a fekvőbeteg-ellátók, ám az összegszerűség bizonyításával hosszú évek telhetnek el, ami az esetleges kamatokat rendkívüli mértékben megemelné. Tehát a megállapodásnak - a tárca szerint - az állam szempontjait tekintve költségcsökkentési célja is volna.

Információk szerint az egészségügyi államtitkárság körülbelül 5 millió forintban egyezne ki a kórházakkal. A tárca azt tartaná méltányos megállapodásnak, ha azok az intézmények, amelyekkel sikerül megállapodni, nem részesülhetnének majd az esetleges kórházi adósságcsökkentésből, konszolidációból.

A négy intézmény közül egy - a debreceni kórház - különleges helyzetben van. Akkor ugyanis, amikor a Molnár Lajos-féle ágyszámcsökkentési döntés megszületett, nem írták alá az egészségbiztosítóval az új finanszírozási szerződésüket, azt követően pedig enélkül kapták a finanszírozásukat az új, csökkentett ágyszámra.