Politikai alku, szakmai homály

A páciensek később érzik a biztosítók privatizációját.

„Pusztán a befektetők megjelenésétől nem remélhető, hogy javul az egészségügyi ellátás színvonala" - vélekedett Skultéty László, a GKI Egészségügy-kutató Intézet vezetője az egészségbiztosítási megállapodással kapcsolatban a Magyar Nemzetben. Mint mondta: az ellátásra nem jut majd több pénz, sőt - a konvergenciaprogram megszorításait tekintve - elképzelhető, hogy a jelenleginél is kevesebb forrás lesz. Ráadásul a több-biztosítós rendszerre való átállással nőnek a működési költségek, és ne feledkezzünk meg arról - tette hozzá -, hogy a befektetők osztalékot is szeretnének kivenni a rendszerből. Ahhoz, hogy ilyen feltételek mellett javuljon az ellátás színvonala, olyan mértékű hatékonyságjavulást kellene produkálni, amelynek elérése meglehetősen kétséges - szögezte le. Skultéty László szerint a hatékonyságjavulást elsősorban ellátásszervezéssel, a betegek irányításával érhetik el a pénztárak.

Licit előtt az egészségügy
„Az egyes ember számára a lényeges dolgokban - járulékfizetés, szolgáltatási csomag -nem változik semmi az egészségbiztosítás kapcsán"- mondta a Népszabadságnak Kincses Gyula, az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet főigazgatója (valószínűleg a leendő államtitkár). „A járulékfizetés ellenében ugyanazt az orvosi ellátást kapja mindenki. Az első érezhető jele annak, hogy valami történt, májusban lehet, amikor a piacra lépő biztosítók reklámlevelei, ügynökei jelentkezhetnek, hogy meggyőzzék az embereket, válasszák őket. Ha pedig tagja lesz valamelyik szervezetnek, rendszeresen beszélgetnek vele arról, mennyire elégedett az ellátással, hol intézheti panaszügyeit, milyen jogosítványai vannak".

Kincses Gyula szerint az ellátás, a kezelések rendje nem változik. Az első lépcső továbbra is a háziorvos, s a további kezelésekről is vele kell majd konzultálni. A gyógyszerekhez, gyógyászati segédeszközökhöz, éppúgy, mint eddig, az ország minden pontján azonos feltételek mellett juthatnak a betegek, bármely biztosítóhoz tartoznak is. Az persze más kérdés, tette hozzá a szakember, hogy egy pénztár adott esetben az országos támogatási mértékhez hozzátehet: azaz olcsóbban adja biztosítottjainak az adott szert. A térítési díjtól azonban csak lefelé térhet el, s ez a szabály vonatkozik minden egyéb önrészfizetéses szolgáltatásra.

Később, ha a biztosító képes mérni az egyes szakorvosok, rendelők, kórházak gyógyítási színvonalát, mondhatja majd tagjainak, hogy például két foghúzás ingyen jár, ha X. vagy Y. orvost, rendelőt választod. Tehát apró kedvezményekkel ösztönözheti tagjait, hogy az általa javasolt eljárásrendet vegye igénybe.

Politikai alku, szakmai homály
Pál Zoltán, A Generali ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: „A biztosítók még nem alakították ki egységes véleményüket, hiszen egyelőre csak a sajtóból értesültek a koalíciós pártok megállapodásáról. Ahhoz, hogy dönteni tudjanak, vásárolnak-e tulajdont a megalakuló egészségpénztárakban, tisztázni kellene, kié lesz a menedzsment joga, az államé vagy a befektetőké. Nem gondolom, hogy megfelelően lehetne működtetni olyan rendszert, ahol az ügyfelek jelentős része néhány megyéből álló, egységes régióban van, a maradék pedig szerte az országban. Azt remélem azonban, hogy hosszabb távon letisztul a rendszer."