Politizáló gének

Újabb elképzelések szerint a politikai beállítottságot lényegében a biológia, egész pontosan génjeink határozzák meg.

Ha valakit arról akarnánk meggyőzni, hogy mondjuk, ne liberális legyen, az olyan, mintha arra akarnánk rávenni, hogy mostantól barna helyett inkább kék legyen a szeme - állítja egy amerikai kutató. És egyre több bizonyíték szól e meglepő elképzelés mellett.

Harmincezer virginiai ikerrel végzett vizsgálatból (melynek során különböző kérdésekre kellett válaszolniuk) az derült ki, hogy az egypetéjű ikrek sokkal nagyobb valószínűséggel válaszoltak az egyes politikai kérdésekre azonos módon, mint a kétpetéjűek. A kutatók szerint a válaszokat a genetika befolyásolta. Frank Sulloway amerikai pszichológus szerint ugyan nincs "hippiellenes" gén, ám az ember személyiségi jegyeit igenis gének befolyásolják, ezek pedig már összefüggésben állnak a politikai nézetekkel.

2003-ban John Jost és kollégái egy 12 országban több mint húszezer embert érintő vizsgálatot végeztek, melynek során a politikai nézetek és a személyiségjegyek között kerestek és találtak sok érdekes összefüggést. Azok például, akik jobban félnek a haláltól, négyszer nagyobb valószínűséggel vallottak konzervatív nézeteket. A dogmatizmusra hajlóak is inkább konzervatívok voltak, míg az új élményekre nyitott személyek liberálisnak mutatkoztak. Az is kiderült, hogy a konzervatívok előnyben részesítik az egyszerűbb és egyértelműbb festményeket, verseket és dalokat. Jost olyan mintát talált az eredmények alapján, ami szépen illeszkedik a már létező személyiségmodellekhez.

Számtalan kritika éri a politikát és a biológiát összekapcsoló elképzeléseket. A személyiségteszteket például felületes tudománynak vélik, mivel például a nyitottság nem határozható meg olyan egyértelműen, mint a testsúly vagy a szemszín. Sokan azt is sértőnek találják, hogy a vizsgálatok alapján a konzervatívok dogmatikus, rutinkedvelő személyeknek, míg a liberálisok szabad szellemű, nyitott gondolkodású embereknek tűnnek. Szöges ellentétben áll a politikai irányultság esetleges genetikai meghatározottságának elméletével az is, hogy az előbbi, szemben a genetikai állománnyal, az ember élete során gyökeresen változhat, akár 180 fokos fordulatot is vehet.

Az eddigi tapasztalatok szerint a politikusokat, úgy tűnik, nem különösebben érdeklik e kutatási eredmények. Pedig ha odafigyelnének, rájöhetnének, hogy a szembenállás (esetleg) biológiailag meghatározott, és e felismerés felszabadító hatású lehetne. A másik meggyőzésére, az ebbéli sikertelenség miatti bosszankodásra elfecsérelt energia inkább a (jó esetben csak) kétféle nézetet magában foglaló vagy a mindkét fél számára elfogadható megoldás keresésére lenne fordítható. Amennyiben az ellentétes nézeteket valló felekben - egy ország érdekében erre valódi szándék lenne.