„Porszemek lettünk egy nagy gépezetben” | Weborvos

A központosítás távolibb, bürokratikusabb viszonyt hozott, különösen a kisebb településeken, és sok védőnő éli meg negatívan a változást.

2023-ban jelentős változás következett be a védőnői szolgálatok működésében: az addig jellemzően önkormányzati fenntartásból a megyei kórházakhoz, azaz központi állami irányítás alá kerültek. Az átszervezés célja a szakmai egységesítés és az erőforrások hatékonyabb felhasználása volt, ám a gyakorlati tapasztalatok alapján a rendszer sok esetben nem könnyíti, hanem inkább nehezíti a védőnők mindennapi munkáját, írja az nlc.hu. 

A cikkben név nélkül megszólaló védőnők tapasztalatait mutatják be – az anonimitás biztosítása elengedhetetlen volt, ugyanis több forrásunk szerint a megyei kórházak akár munkajogi következményekkel is fenyegetik azokat, akik nyilvánosan nyilatkoznak a fennálló problémákról. A megszólalók így csak névtelenül vállalhatták véleményüket, ám történeteik egyértelmű képet adnak arról, hogyan élik meg a védőnők a központosítás utáni új valóságot.

Korábban a védőnői szolgálatok fenntartói jellemzően az önkormányzatok voltak. 2023-tól azonban a védőnői hálózat fenntartása – az egészségügyi alapellátás részeként – a megyei kórházakhoz került, azaz állami kézbe. A változás célja, hogy a védőnők egységes szakmai irányítás alá kerüljenek, és az erőforrások hatékonyabban kerüljenek felhasználásra. 

Ez a központosítás azonban távolibb, bürokratikusabb viszonyt hozott, különösen a kisebb településeken, és sok védőnő éli meg negatívan a változást.

Nagyon csalódottan vettem tudomásul, hogy a fejünk felett ez a döntés született. A védőnők nagy része az önkormányzatoknál számított dolgozóként, de most csak porszemek vagyunk egy nagy gépezetben. 

Elviekben a helyi kórházi irányítástól több szakmai támogatás érkezhet, az egységes dokumentáció pedig segítheti az együttműködést, de ez sajnos csak nagyon kevés esetben valósul meg.

További részletek az nlc.hu-n.