Posztkádári betegképviselet

Elbürokratizálódott, posztkádári szervezetekhez hasonlította a Csehák-féle szervezetet a Szószóló Alapítvány elnöke.

Elbürokratizálódott, posztkádári szervezetekhez hasonlította Csehák Judit alapítványát Matkó Ida, a Szószóló Alapítvány a Betegek Jogaiért elnöke. Matkó Ida szerint a volt szocialista egészségügyi miniszter alapítványa túl bürokratikus, nem működik megfelelően, pedig most minden korábbinál nagyobb szükség volna a tevékenységére. Mint mondta, ezek azok a szervezetek, amelyeknek ugyan van saját költségvetésük, dolgozóik és struktúrájuk, „kifelé azonban már nem működnek".

A megszorítások ellenére sem csökken a Csehák-féle szervezet támogatása. A szervezet működéséről kevesen tudnak ugyan, 2004-es megalakulása óta mégis meglepően magas pénzösszegeket kap a kormánytól, amelyet a sorozatos megszorítások ellenére sem csökkentett a szocialista-liberális vezetés.

Emlékezetes, hogy Csehák Judit miniszteri posztjáról való távozásával egy időben, a 2003. szeptember 3-i kormányülésen jelentette be, hogy él Medgyessy Péter korábbi szocialista miniszterelnök felajánlásával, és elfogadja a kormány által - éppen akkor - létrehozott alapítvány kuratóriumi elnöki posztját. A 2004 januárjától működő Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány 250 millió forintos alaptőkével átvette az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól a betegek jogainak képviseletét negyvenhat betegjogi képviselővel együtt. Csehák gyakorlatilag mindent készen kapott. Az elnöki szék mellett rendelkezésére állt a teljes betegjogi rendszer hazai modellezése is. A Szószóló alapítvány ugyanis már a rendszerváltozás után azon dolgozott, hogy integrálja a hazai egészségügyi rendszerbe a betegek jogi képviseletét. 1997-ben elkészítették ennek modellezését, és törvény is született a betegképviseletről, jelezve a rendszer fontosságát. Munkájukat elfelejtve azonban Medgyessy Péter Csehákot bízta meg az országos képviselettel. A Szószóló azóta is civil szervezetként működik, pályázatokon nyert pénzből tartva fenn magát. Munkatársainak csupán arra van lehetősége, hogy tanácsokkal lássák el a hozzájuk fordulókat, kórházakba ugyanis nem mehetnek.

Matkó szerint nem elég csupán egy kórházi folyosón elhelyezett táblán feltüntetni, hogy esetleg kihez fordulhatnak a betegek. Hiábavalónak nevezte azt az eljárást is, miszerint egy idős vagy írni-olvasni alig tudó ember kezébe adják a vonatkozó jogszabályokat. A lakosság többsége - elmondása szerint - egyébként sem meri érvényesíteni jogait, mivel attól tartanak, ha hallatják hangjukat, nem részesítik őket megfelelő ellátásban. - Ez a rendszer arra kényszeríti a betegeket, hogy követeljék ki maguknak a megfelelő ellátást, tájékoztatást és hangnemet, ahelyett, hogy azt azonnal biztosítanák számukra - tette hozzá Matkó Ida.

A szakember hangsúlyozta, nem elég jeleznünk az Európai Uniónak, hogy Magyarországnak van betegjogi rendszere, azt valóban hasznossá és működőképessé is kell tenni. Dacára a szakmai kifogásoknak, a szocialista kormány megszorításai messze elkerülték a Csehák Judit-féle alapítványt. Az idén a tavalyi 220 helyett 250 millió forinttal gazdálkodhatnak. Csehák ezt korábban tagadta lapunknak, arra hivatkozva, hogy tavaly augusztusban harmincmillió forint többlettámogatást igényeltek, amit szeptemberben meg is kaptak, így éppen annyi érkezett az államtól az idén, mint egy évvel ezelőtt. Az alapítványi vezető korábban azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, ez az összeg is kevés a fennmaradáshoz, hiszen ebből kell biztosítani száznégy dolgozójuk bérét, a dologi kiadásokat és a képzéseket. Figyelemre méltó, hogy négy évvel ezelőtt a Világgazdaságnak adott interjújában még úgy nyilatkozott: „az alapítvány nem költségvetésből, hanem pályázati forrásokból működteti munkaügyi irodáját, s foglalkoztatja a képviselőket". A képzések ára hetven-százezer forintra rúg jelenleg. A plusz állami pénzen felül az Egészségügyi Minisztérium 2006 és 2008 között összesen tizenhétmillió forint támogatásban részesítette a közalapítványt, nemrégiben pedig 915 millió forintot nyertek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől, illetve 2007 augusztusában egymilliárd forintot kapott a szervezet a kormánytól, amelyet 2013-ig hívhat le.

Arra, hogy minek köszönhető a kivételes állami odafigyelés, nincs hivatalos magyarázat, ám az tény: Csehák és férje - a korábban szocialista színekben a pénzügyminiszteri széket is megjárt Békési László, akit Gyurcsány Ferenc internetes blogjában csak Laciként emleget - jó kapcsolatot ápol a miniszterelnökkel. Gyurcsány - aki örömmel vette, hogy néhány éve közelükbe költözött a házaspár - többször lelkendezve számolt be internetes naplójában közös vacsoráikról. A betegképviselet működésének színvonalát az ellenzéki képviselők is megkérdőjelezik, a szakértők pedig orvosaink tömeges pályaelhagyására és a növekvő várólistákra hivatkozva arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben egyre nagyobb szükség lesz a jól működő betegképviseletre.