Rákkezelésre 150 milliárd

Az egészségbiztosítási alap 10 százalékát, évente 150 milliárd forintot költ a biztosító az onkológiai betegek gyógyítására.

Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke elismerve ennek értékét, mégis úgy látja, komoly hiányok vannak a betegség korai felismerésében, s hiányzik a társadalmi konszenzus, hogy mire mennyit költhet a közbiztosító.

Ezt kívánta elérni a társaság annak a svéd tanulmánynak a nyilvánosságra hozásával, amelyben 19 európai ország 447 millió lakosára vetítve dolgozták fel a daganatos megbetegedéseket, gyógykezeléseket, halálozást. Kiderült, hogy Magyarországon van még mit tenni az ügyben. Vojnik Mária államtitkár úgy látja, a tanulmányban használt 1998-2004 közötti adatokon már túllépett az idő. Tény, hogy 1998-2002 között lemaradások voltak az új daganatellenes szerek befogadásában, ám ma a legtöbb innovatív készítmény Magyarországon is kapható, augusztus 1-jétől pedig hat újat fogad be a társadalombiztosító.

A betegségek időben történő diagnosztizálása érdekében 2002-ben bevezették az emlőrák, rá egy évre a méhnyakdaganat szűrését. Most vizsgálja a tárca, mi az oka annak, hogy Szabolcs megyében az érintettek 70, míg Pest megyében csak 25 százaléka veszi igénybe az emlővizsgálatot, pedig annak fontosságát jelzi, hogy a felfedezett tumorok 48 százaléka 15 mm-nél kisebb, így jól műthető, tehát az élet megmenthető volt - tette hozzá. A szűrési kapacitás ma 75 százalékos megjelenésre alkalmas, csak a fele kihasznált. Szó van a tanulmányban a vizsgált országok daganatos betegeinek 2002-2003-as terápiás költségeiről, e szerint hazánk a középmezőnyben volt azzal, hogy az egészségügyi ráfordításokból a rákos megbetegedések kezelésére 6,5 százalék jutott. Ez az arány az államtitkár szerint ma 10 százalék. Bodoky úgy véli, ennek ellenére sokkal többen halnak meg nálunk e betegségben a fejlett országokhoz képest, s ez a daganatok késői diagnosztizálásának a következménye.

Az előrehaladott rákos beteg hiába kapja meg a legjobb gyógyszert, legfeljebb valamivel tovább él, mint a nélkül - tette hozzá. Lesz dolga e területen a szaktárcának - véli az államtitkár, akitől a Világgazdaságnak elmondta, most készül az úgynevezett onkoteamek működését kötelezővé tevő rendelet. A jövőben a patológus, a sebész, az onkológus, a sugárterápiás szakorvos és a beteg daganatkezelésében érintett szakorvos közösen határozza meg a személyre szabott terápiás stratégiát - jelentette ki Vojnik Mária.