Rákot okozhat az arzénos víz

A program az egyetlen esélyük a településeknek, hogy ivóvízminőség-javításhoz forrásokat kapjanak.

Noha tavaly szeptemberben haladékot kért Magyarország az arzénnal kapcsolatos vízminőségi problémák megoldására az Európai Bizottságtól, végleges válasz a mai napig nem érkezett. Az uniós csatlakozási szerződés szerint Magyarország 2009. december 25-ig térhetett el az arzénre meghatározott vízminőségi határértéktől, vagyis a 10 mikrogramm/liter arzéntartalomtól. Az ivóvízminőség-javító program – amelyet 2001-ben hívtak életre az uniós érték elérését célozva – azonban végtelenül lassan halad.

Az önkormányzatok leginkább az önerő hiánya és a vízdíjak várható emelkedése miatt vonakodnak belépni az országos ivóvízminőség-javító programba. Ez a program az egyetlen esélyük a településeknek, hogy ivóvízminőség-javításhoz forrásokat kapjanak. A program támogatása 90 százalékos, ráadásul a hátrányos helyzetű települések 5-6 százalékos plusztámogatást kaphatnak az önrészhez az EU önerőalapjából. Az önkormányzatok ezenkívül kedvezményes kamattámogatású hiteleket is felvehetnek. Pályázhatnak új vízbázis kiépítésére, víztisztítási technológia továbbfejlesztésére is.

Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem pályáznak, valószínűleg később saját zsebből kell fedezniük az ivóvízjavítás beruházásainak teljes költségét, hiszen a várakozások szerint 2013-tól ivóvízre Magyarország nem kap majd uniós forrást.

Jelenleg több mint 400 településen magasabb az arzénkoncentráció az előírtnál, főként az Észak-, illetve a Dél-alföldi régióban. Köztudott, hogy Eperjesen régóta súlyos a helyzet. A 650 lakosú településre már több mint másfél éve lajtos kocsi hordja az ivóvizet, az ÁNTSZ a magas arzénkoncentráció miatt ugyanis megtiltotta, hogy igyanak a csapból. Kiss Csaba polgármester elmondta, a lajtos kocsit is az önkormányzatnak kell kifizetnie, igaz, ennek költségét évente kétszer – májusban és szeptemberben – a község visszaigényelheti. Szerinte azonban ez igen szerencsétlen előírás, hiszen borzasztóan nehéz egy ilyen kis településnek ezt az összeget előre kigazdálkodnia.

 Kiss Csaba közölte, egy teljesen fölösleges programba kényszerítették bele az önkormányzatokat, mivel a magyarországi vizekkel nincs különösebb probléma, az emberek évtizedek, évszázadok óta fogyasztják. Szerinte egyedi pályázati forrásokból jóval olcsóbban meg lehetne oldani a vízminőség javítását, s az sokkal hatékonyabb lenne, mint a kötelező társulások, amelyeket a program előír. Itt ugyanis több településsel kell egyeztetni, ez nemcsak sok időt vesz igénybe, de követhetetlenné is teszi az eseményeket – jegyezte meg.