Reformutazás az alkotmányos diktatúrába | Weborvos

Nem magában az egyes paragrafusokban kell keresni az alkotmány megsértését.

Két alkotmányjogász névvel, egy neve elhallgatását kérve mondta el véleményét a Magyar Hírlapnak az egészségbiztosítási törvényről. A közös nevező: mindegyikük alkotmányos kifogást emelt. Sőt egyikük azt a paragrafust is megjelölte, amelynek alapján szerinte a törvény az alkotmányba ütközik. A népszuverenitás elvének a megsértése, vagyis az, hogy a parlamenti többség diktatórikusan irányít, nem csupán a demokratikus jogállami normák megsértésére, hanem alkotmányos diktatúrára utal.

Zlinszky János egykori alkotmánybíró szerint az egészségbiztosításról született – a köztársasági elnök által megvétózott s az Országgyűlésnek visszautalt – törvény eleve alkotmányellenesen született meg. Tehát nem magában az egyes paragrafusokban kell keresni az alkotmány megsértését, hanem az egész procedúra, amellyel a jogalkotásról szóló törvényt megkerülve döntöttek, az alaptörvény megcsúfolását jelenti.

 
Lövétei István alkotmányjogász szerint egy parlamenti képviselőt nem lehet pártutasítással, még frakciófegyelemmel sem korlátozni, csupán a lelkiismerete köti az alkotmány szerint. Az ELTE adjunktusa szerint az egészségbiztosítási törvény kapcsán az a vélekedés, hogy a nép nem adott rá felhatalmazást, nem fordítható le egy konkrét törvényjavaslat tartalmára, mert a közvélemény-kutatás vagy a széles körű civil tiltakozás jogi értelemben nem mérvadó. "Ebben a helyzetben csak a közvetlen hatalomgyakorlás, vagyis a népszavazás jelenthet megoldást, ám mivel a közvetlen és közvetett hatalomgyakorlásnak a határai nem világosak, ma azt sem lehet megmondani, hogy mire jogosít és mire nem egy népszavazási döntés".

Egy la lapnak  név nélkül nyilatkozó alkotmányjogász szerint viszont pontosan meghatározható, hogy miért alkotmányellenes az egészségbiztosítási törvény. Az alkotmány 2. szakaszának 2. bekezdése kimondja: "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja." A népszuverenitás azt jelenti, hogy minden kormányzati hatalom forrása a nép, vagyis a közhatalmat gyakorló képviselők nem terjeszkedhetnek túl azon a meghatalmazáson, amelyre a választáson felhatalmazást kaptak.

(Zlinszky János véleményét részletesen a mai Magyar Nemzet Vélemény rovatában megjelent írásában is kifejti.)