Reklám van, létbiztonság nincs

Jövőre egészségügyi ellátásra kevesebb jut, mint amennyire az E-alap bevételéből futná.

Az egészségbiztosítási alap (E-alap) csak az utolsó két esztendőben zárt többlettel, egészen 2006-ig veszteséges volt. Gilly Gyula egészségpolitikai szakértő szerint 2006-ig egyfajta államháztartási játék folyt: az önálló jövedelemmel nem rendelkezők - gyerekek, diákok, eltartottak, fogva tartottak - után az államnak kellett volna fizetni a járulékot a központi költségvetésből, a nyugdíjasok után a Ny-alapból. De nem tette. Ezekből az állam által be nem fizetett járulékokból évente körülbelül háromszázmilliárd forint deficit keletkezett. A szakértő szerint a kormány az egészségbiztosítási kassza privatizációjában látta a megoldást, és ezt kormányzati kommunikációval erősítette…

A magántőke bevonásához előbb vonzóvá kellett tenni a kasszát, a biztosítók számára, s ez évi 250-300 milliárd forint bevételt hozott, sőt néhány tízmilliárd többlet is keletkezett. Növelték a járulékfizetési fegyelmet. A tavalyi reformok - a kórházi kapacitások csökkentése, a közfinanszírozott gyógyító munka korlátozása - újabb, körülbelül 65 milliárd forint megtakarítást jelentettek. A megtakarított 75 milliárd forintból a tavalyi zárszámadás előtt a kormány ötvenmilliárdot a költségvetésbe szippantott. A maradékkal Horváth Ágnes volt egészségügyi miniszter fedezte többek között a nívósabb kórházi élelmezést és az elhíresült széfeket. Ebben az évben 55-60 milliárd forint szufficit várható az E-alapban, ez megegyezik a kórházak kimutatható adósságával.

A kormány néhány héttel ezelőtt azt mondta: a pénzt visszavonják a központi költségvetésbe, hogy abból fedezzék a tervezett járulékcsökkentést. Kiderült, hogy elmarad a járulékcsökkentés. Erre hivatkozva az E-alap már 55-60 milliárddal csökkentett bevételi főösszegét 24 milliárddal emelték, de 25,5 milliárddal növelték a kiadási főösszeget is. A kormány 1,5 milliárddal többet tervezett kiadásra, mint bevételre, így ezzel az összeggel megnövelte az E-alap jövő évi tervezett hiányát. Az E-alapon belüli fő kiadási sorokat úgy módosították, hogy a hatvanmilliárddal csökkentett, majd 24 milliárddal növelt forrásból pénzt nem közvetlenül egészségügyi kiadásra, hanem a gyeden lévők nyugdíjjárulékára kell költeni. Egészségügyi ellátásra kevesebb jut, mint amennyire az E-alap bevételéből futná. A pénzkivonás miatt több problémával is szembe kell nézni a szakember szerint. Az nem kérdéses, hogy kell a pénz az egészségügybe, hiszen másként nem lehet stabilizálni sem a kasszát, sem a kórházak gazdálkodását. „Ha a pénzügyi folyamatok elszakadnak a valóságtól, annak csak bukás lehet a vége" - figyelmeztetett Gilly Gyula.