Remény a szabadulásra | Weborvos

A jelenlegi kezeléssel a rossz emlékeket csak elfojtani tudják, elhalványítani, csillapítani nem.

A tudósok azt akarták igazolni, hogy a propranolol a második folyamatra, a rekonszolidációra képes hatni, s ezáltal csökkenti a félelmet és a szorongást. A kísérletre vállalkozó személyeket az első nap egy igen enyhe, de mégis kellemetlen áramütés érte, miközben mindenféle pókok képét mutatták nekik. Másnap vagy propranololt, vagy placebót kaptak, s ezek után ismét megmutatták a képeket. A két csoport tagjainak reakcióját, elmozdulásukat vagy szemük rezdülését figyelték, de jelentős eltérést ekkor még nem találtak. A harmadik napon azonban azok, akiket a gyógyszerrel kezeltek, kevésbé reagáltak a képekre, mint azok, akik csak a placebót kapták. Ráadásul az a kontrollcsoport, amely ugyan kapott gyógyszert, de a második napon nem látták a képeket, azaz a reaktiválás náluk nem történt meg, hasonlóan reagált azokhoz, akik csak placebót kaptak. Ez igazolta a kutatók sejtését, hogy a propranolol valóban a memória rekonszolidációjára, ismételt rögzülésére hat.

A mostani felfedezés jelentősége abban áll, hogy a jelenlegi kezelésekkel sajnos általában csak átmeneti sikerek érhetők el, mert a rossz emlékeket csak elfojtani tudják, elhalványítani, csillapítani nem. Ennél a kezelésnél az emlék módosítása következik be, mégpedig anélkül, hogy az emlékezet válogatás nélkül törlődne. A kísérletben szereplő személyek ugyanis világosan fel tudták idézni a látott képek és az áramütés közti kapcsolatot, csak a félelemérzet csökkent. Bár a mostani kísérletektől a klinikai alkalmazásig még hosszú az út, jogos a remény, hogy a kezelés majd elősegítheti a nagy érzelmi megrázkódtatáson átment, poszttraumás stresszzavarban szenvedők hatásosabb kezelését is.