Reményeinkben tíz évet csalatkozunk

Tíz évvel hosszabb életet gondolnak maguknak a magyarok, mint amennyi a statisztikák alapján várható.

Ez derül ki abból a tíz országra kiterjedő uniós kutatásból, amelyben arra keresnek a közgazdászok választ, mennyit érdemes áldozni a közpénzekből egy megmentett életévre. A vizsgálattal az is kiderül, hogy a lakosság milyen szolgáltatásokat vár el a jövő egészségügyi rendszereitől. Mely betegségben tartja természetesnek a tökéletes gyógyulást, illetve mely életszakaszban milyen életminőséget tart elfogadhatónak. Az információk közül az egyik legmegdöbbentőbb, hogy a magyarok tíz évvel hosszabb életet gondolnak maguknak, mint amennyi a statisztikai adatok alapján várható – közölte Gulácsi László professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője.

Irreális képzeteik vannak arról is, hogy az életkor haladtával milyen problémákra, betegségekre kell felkészülniük. Például a fájdalmat és a szorongást 20-25 évesen is elfogadhatónak ítélik, miközben az öregséggel esetleg bekövetkező ágyhoz kötöttség, kiszolgáltatottság a nagy többségnek (70 százaléknak) elképzelhetetlen. A valóság ezzel szemben, hogy a 60 év feletti népességben már azok vannak többségben, akik megromlott egészségük miatt a mindennapi életvitelükben segítségre szorulnak.

A daganatos, illetve a keringési betegségekkel már fiatal felnőtt kortól küzdenek a magyarok. De negyven fölött a mozgásszervrendszeri elváltozások - ízületi kopások, csigolyasérvek - is megkeseríthetik a mindennapokat. A legkorábban 35-40 éves korban az elhízás következményei, a szív- és érrendszeri elváltozások okozhatnak a panaszokat - állítja Vértes András kardiológus főorvos. Sajnos gyakran mindez csak az első infarktussal derül ki, amely a 45 feletti férfiak körében már nem ritka. A túlsúly felelős gyakran a cukorbetegségért, illetve a magas koleszterinszintért is. Mindkét betegség megterheli a keringést és később, pláne ha a beteg nem tudja, hogy baja van, ezért orvoshoz sem fordul, súlyos következményekkel jár.

Minden tizedik 65 év felettire vár agyérbetegség, illetve agyvérzés. Az agy-érkatasztrófával kialakuló bénulások után pedig már szükség van ápolásra. A Kopp Mária által jegyzett Hungarostudy 2008-as adatai szerint minden harmadik férfi és minden hatodik nő Magyarországon nem éri meg a 65. születésnapját. Ha viszont mégis sikerül egészségesen megöregedni, szembesülniük kell az idősödéssel járó korlátokkal.

A Központi Statisztikai Hivatal korábbi vizsgálata szerint az egészséges 70-75 évesek kétharmadának nehézséget jelentett 10-12 kilós súlyt felemelni, vagy guggolni, illetve letérdelni. A nyolcvan felettiek nagy többségének gondot okoz tíz lépcsőfok, vagy 2 kilométer leküzdése. Az önálló mosakodásra, öltözködésre e korosztály fele képes. A 60 és 75 év közöttiek jellemzően önálló háztartásban élnek, de nagy többségük már segítségre szorul a házimunkában, a bevásárlásban, a hivatalos ügyek intézésében. A fentiek ismeretében Gulácsi László professzor szerint igencsak kétséges, hogy az emberek megfelelően felkészülnek-e az öregkorra.