Rezisztenciakúra

Az orvostudomány már régóta harcban áll a baktériumokkal.

Akármilyen frusztráló, egyelőre a baktériumok vezetnek. A feszültség az utóbbi időben csak fokozódott, ahogy egyre több - főleg kórházakban megtelepedett - baktérium válik ellenállóvá (rezisztenssé) az antibiotikumokkal szemben, így a kutatók kénytelenek egyre kreatívabb ötletekkel előállni.

Az egyik ilyen tanulmány abból indul ki, hogy a baktériumok is lehetnek „betegek", mert a - még náluk is kisebb - vírusok képesek őket megtámadni. A baktériumokat fenyegető, de az emberre ártalmatlan vírusokat fágoknak nevezik. Létezésükről 1917 óta tudunk, ám kezelési lehetőségként nem igazán jöttek szóba 1941, a penicillin felfedezése után. A 100 százalékban természetes baktériumellenes „anyag" azonban ismét szerepet kaphat - 2009-ben egy szakfolyóirat 42, krónikus lábszárfekélytől szenvedő beteg kezelésére hivatkozva már állást foglalt a fágterápia biztonságosságáról.

Néhány amerikai élelmiszergyártó cég már 2006 óta adagol ilyen vírusokat termékeihez tartósítás céljából. Az antibiotikumrezisztencia szempontjából ez igazán ígéretes módja a kóros baktériumok távol tartásának, hiszen a fág biológiai entitás, amely együtt szaporodik a baktériummal, így ha a baktérium megtanul alkalmazkodni hozzá, a fág is alkalmazkodhat az új helyzethez.

Csakhogy nem minden baktérium ártalmas - az emberbarát változatokat leginkább a probiotikus élelmiszerekből ismerhetjük. Az ilyen törzsek „felturbózásával" létrejött változatokat egyik létrehozójuk, az ír Roy Sleator (Cork Institute of Technology) „farmabiotikum"-nak nevezte el. Csoportja olyan baktériumok ellen keres ellenszert, mint az élelmiszerek útján terjedő legveszélyesebb patogének egyike, a Listeria monocytogenes.

A Listeria-fertőzések ma az esetek 20-30 százalékában halállal végződnek. Sleator fokozottan jó hatású egysejtűi könnyebben megtelepednek a belekben, ahol szembeszállnak a kórokozókkal. Farmabiotikumával etetett kísérleti egereiben az átlagosnál jóval kevesebb Listeria tudta kifejteni káros hatását.

Sleator kutatásainak célja, hogy hasznos baktériumai - a szervezeten belül együtt szaporodva a kórokozókkal - a káros baktériumokra közvetlenül ható anyagokat termeljenek, például semlegesítsék a méreganyagaikat. Ugyanakkor az is fontos, hogy a szervezeten kívül ne szaporodjanak és terjedjenek, mert egy esetleges mutációval elveszthetnék hasznos tulajdonságaikat, és ellenünk fordulhatnának.

Más kutatók az emberen belül keresik a megoldást. Az antimikrobiális és kemoterápiás gyógyszerek bostoni konferenciáján szeptemberben egy új gyógyszerfajtát is megvitattak, amely szintén a baktériumok külső burkának lerombolásával éri el pusztulásukat. Mivel ez a hártya mind felépítését, mind szerepét tekintve igen összetett, sérülését többnyire nem éli túl a kórokozó.

A PolyMedics nevű cég olyan kémiai anyagot tervez, amely hű másolata a defenzin nevű természetes fehérjének. Ez az áldefenzin állatkísérletekben már bizonyított: az immunrendszernek segít a kórokozók elleni harcban. Hozzákötődik a baktériumok hártyájához, és tökéletlen hártya építésére sarkallja a baktériumot, ami megkönnyíti a fehérvérsejtek munkáját.

A Polymedics kutatói 77 önkéntes közreműködésével már a gyakorlatban is kipróbálták, és azt remélik, hamarosan az MRSA ellen is bevethető lesz a fehérjéjük.