Riasztóak az egészségügyi egyenlőtlenségek

Magyarország a sereghajtók közé tartozik, nálunk csak Törökország áll rosszabbul.

Jövőre nemzetközi statisztikát, két évvel későbbre pedig konkrét cselekvési tervet vár a tagállamoktól az Európai Unió vezetése az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésére. Nemrég Magyarországon találkoztak a tagállamok képviselői, hogy megvitassák az eddigi eredményeket. A gond, hogy a tagállamok között jelentős különbségek vannak az állampolgárok egészségi állapotában és várható élettartamában, utóbbi esetében az átlagos eltérés a férfiaknál 14, a nőknél 8 év. Magyarország a sereghajtók közé tartozik, nálunk csak Törökország áll rosszabbul.

A csecsemőhalálozás is riasztó különbségeket mutat: ötszörös az eltérés a vizsgált tagországok között. A hazai statisztikák azt mutatják, hogy más országok állampolgáraihoz képest egészségtelenebbül és rövidebb ideig élünk. Ráadásul az országon belül is eltérőek az életkilátások. Még a hazai átlagéletkornál is tíz évvel rövidebb a roma lakosság születéskor várható élettartama. A halálozási mutatók pedig a leghátrányosabb helyzetű térségekben - Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon - a legrosszabbak.

Az iskolai végzettség szerint a hazai férfiaknál lényegesek az eltérések: a felsőfokú végzettségűek 16,5 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint a legalacsonyabb iskolázottságúak. A nem dolgozók halandósága tizenkétszerese a dolgozókénak. Az elmaradott térségekben, valamint az 500 és 2000 fő közti lélekszámú falvakban élőknek nagyobb az esélye a krónikus betegségekre. Ennek okai összetettek, például az alacsonyabb iskolai végzettséggel és kisebb jövedelemmel rendelkezők gyakrabban betegednek meg és rövidebb ideig is élnek.