Richter: a tudásipar mint varázsige

Az oktatásnak hanyatlása nem azonnal jelentkezik, hanem lassan, egy évtized után érezteti hatását.

A Richter-csoport sikeres üzleti stratégiájában meghatározó a folyamatos kutatás-fejlesztés. Hogy ez fennmaradjon, sőt fejlődjön, utánpótlásra van szükség. Viszont mióta a hazai oktatáspolitikában a mennyiségi szemlélet veszi át a minőségi helyét, egyre nehezebb a szakmájukban kiművelt emberfőkre szert tenni. Ez nemcsak az egyetemi képzés problémája, de visszavezethető az általános, középiskolai oktatás elsivárosodására. Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója a Népszavának adott interjúban elmondta, az oktatásnak ez a hanyatlása nem azonnal jelentkezik, hanem lassan, egy évtized után érezteti hatását. Ma már egyre inkább érezhető, hogy a természettudományos területen súlyos problémák vannak. Egyre gyengébb a kémiai, fizikai, biológiai ismeret, a gyógyszerész- és orvosképzés is komoly hiányokat mutat. Az iskolákban és az egyetemeken nincsenek korszerű műszerek, kísérleti laboratóriumok, ott pedig, ahol vannak, nincs pénz a kipróbáláshoz szükséges segédanyagokra.

Néhány nagyvállalat civil erőfeszítéssel próbálja - legalább a saját tevékenységi köréhez tartozó területeken - megállítani a hanyatlást. Ezek közé tartozik a 107 éves Richter, a magyar gyógyszeripar immár nemzetközivé terebélyesedett részvénytársasága. A társaság 100 éves fennállása alkalmából 2001-ben alapította Centenáriumi Alapítványon és a 2002-ben létesített Magyar Egészségügyi Alapítványon keresztül kutatók, orvosok tudományos munkáját, továbbképzését, az egészségmegőrzésre és betegségmegelőzésre fordított tevékenységét jutalmazza. Nemcsak financiális juttatásokkal igyekeznek előmozdítani a természettudományos oktatás ügyét, hanem segítik a tanulmányi versenyekre jelentkező, nemzetközi megmérettetésre vállalkozó diákok felkészülését is.