Rögzítik a szülők díját

Változások a szociális és gyermekvédelmi intézmények állami szerepében.

Még az ősszel rábólinthat a parlament a szociális és gyermekvédelmi intézmények állami kézbe vételéről szóló indítványra, amely többek között a nevelőszülőkkel kapcsolatos szabályozást, díjazást is egyértelműsítené – olvasható a Magyar Hírlap – online oldalán.

Miután a parlament legutóbbi ülésén elfogadta a sürgősségi menetrendet, már novemberben elfogadhatja a Ház azt a törvényjavaslatot, amelyet Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter jegyez. Mint korábban cikkeztünk róla – írja a lap - az indítvány a települési önkormányzatok által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó otthonok állami tulajdonba vételét kezdeményezte.

Biztonságosabb és jobb ellátást biztosíthatnak majd azokban a térségekben, ahol eddig erre pénzhiány miatt nem volt lehetőség – így indokolt a tárcavezető.

Az átszervezés január elsejével 42 szociális és 126 gyermekvédelmi intézményt érintene – a tervezet szerint - ezek közül 125 a Fővárosi Önkormányzat tulajdona, a fennmaradók többsége pedig megyei jogú városoké. Az állam átveszi a fejlesztési, beruházási céllal keletkezett helyhatósági adósságokat is. Eszerint a vagyon kezelője a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság lenne, ám az idősek és a hajléktalanok ellátása továbbra is kötelező önkormányzati feladat maradna.

A tulajdonjogi viszonyok mellett egyéb, szakmai változásokat is hozna az új jogszabály. Bevezetnék többek között a gyermekvédelmi gyámság jogintézményét, s a gyám személyében a gyermekért felelős, „érte tenni tudó, új szereplője lesz a szakellátásnak". A javaslat a tizenkét év alatti gyermekek esetén általánossá tenné a befogadó szülőnél történő elhelyezést, intézményes elhelyezésre csak kivételesen kerülhet sor. Mindezt annak érdekében, hogy a „gyermek az életkorának megfelelő, családias gondozásban, ellátásban részesüljön" – írja a lap, amely arról is beszámol, hogy sor kerül a nevelőszülőség egységes, foglalkoztatási jogviszonnyá való fokozatos átalakítására, ez a jelenlegi nevelőszülői és hivatásos nevelőszülői jogviszony helyébe lép majd.

Lényeges változás még, hogy díjazását a kötelező legkisebb munkabér huszonöt százalékában állapítanák meg gyermekenként, illetve a speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermekek esetében a minimálbér felében.
Ezzel megoldódik az a régóta fennálló probléma, hogy a hatályos szabályozás szerint a nevelőszülők és a hivatásos nevelőszülők díjazásáról a mindenkori költségvetési törvény rendelkezett. Előfordult, hogy a díjazások mértéke évekig változatlan maradt – érvelt a beterjesztő. A módosítások 2014-től lépnek hatályba – írja a lap.