Rokkantnyugdíjasok országa vagyunk

Hazánkban a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok körében csupán 10 százalék a legális foglalkoztatási arány.

Forgó Györgyné, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) főigazgató-helyettese a Népszabadságnak adott interjúban a hazai rokkantnyugdíjasok helyzetét elemezve elmondta, hogy az igen magas létszámuk azzal is összefüggésbe hozható, hogy a munkanélküliség helyett sokan a rokkantnyugdíjazást választják, mivel ez számos előnyt jelent. A szakember azonban úgy véli, hogy a hazai munkanélküliséget a rokkantosítás nem oldhatja meg.

Forgó Györgyné úgy véli, a legfontosabb teendő az, hogy minden segítséget megadjanak azoknak, akik egészségkárosodás mellett is képesek dolgozni. A fent említett célt segíti elő az a rehabilitációs járadékról szóló törvény is, amit a parlament 2007-ben fogadott el. 2008 elejétől egy minősítési rendszert vezettek be, ami nemcsak az elveszett, hanem a megmaradt szakmai munkaképességet is górcső alá veszi. A rendszer célja az, hogy akiket nagy eséllyel rehabilitálni lehet, azok a rehabilitációs járadék rendszerébe kerüljenek be, és megpróbáljanak ismét dolgozni, valamilyen formában.

A rokkantsági nyugdíjat vagy járadékot a rendszer azok részére tartja fent, akik egyáltalán nem képesek dolgozni egészségügyi állapotuk miatt. Hazánkban a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok körében csupán 10 százalék a legális foglalkoztatási arány, ezzel szemben más országokban ez az arány 30-50 százalék. Becslések szerint azonban a rokkantsági nyugdíjban részesülők 30-40 százaléka dolgozik a feketegazdaságban. Ez a helyzet indokolta az ellátó rendszer átalakítását.

Jelenleg Magyarországon 420 ezer ember részesül rokkantsági nyugdíjban, akik különben a nyugdíjkorhatárt még nem érték el. A statisztikák szerint az új igénylők száma csökken.

Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet a munkaképesség-csökkenés helyett az összervezeti egészségkárosodást vizsgálja. A 80 százalékot elérő vagy az azt meghaladó összervezeti egészségkárosodás megfelel a korábbi rendszerbeli 100 százalékos munkaképesség-csökkenésnek. A jelenlegi 50 százalékos vagy az ennél súlyosabb fokú összervezeti egészségkárosodás a korábbi 50 százalékos vagy ezt meghaladó általános munkaképesség-csökkenésnek felel meg. A közepes mértékű 25-40 százalékos össszervezeti egészségkárosodás megfelel a korábbi 30-50 százalékos általános munkaképesség-csökkenésnek.

 
Azok, akiknek esélyük van az újrafoglalkoztatásra, komplex rehabilitációs eljárás keretében - negyedik ellátási csoportként - rehabilitációs járadékra jogosultak. Ez az ellátási forma az érintettek munkavégző képességének helyreállítását és a munkaerőpiacra való visszatérését segíti.

Rehabilitációs járadékot az kaphat, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete legalább 30 százalékkal alacsonyabb a megelőző négy hónap átlagánál, és rehabilitálható, és az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte. A járadék 3 évre folyósítható, összege megegyezik a III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének a 120 százalékával és a legkisebb összege azonos a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 120 százalékával.