Romlott-e a táplálékunk?

Közzétéve: 2007. 11. 13. 09:06 -

• 2 perc olvasás

Minden negyedik vevő soha nem nézi meg, hogy vásárolt élelmiszere miből készül.

Weborvos Archívum

A Tárki és az Image Factory harmadik társadalmi klíma jelentése az egészség egyik kulcsfontosságú tényezőjével, az élelmiszer-biztonsággal foglalkozik. A „hagyományos" élelmiszerbiztonsági problémáknál az esetek többségében a megfelelő tárolási és feldolgozási szabályok megsértése okozza a szalmonell-fertőzést és a botulizmust. A szivacsos agyvelősorvadásért felelős prionfehérjék, vagy a fűszerpaprikát mérgezővé tevő, gombásodás okozta aflatoxin megfoghatatlan, ismeretlen fenyegetés. Igazán az 1990-as évek közepén kipattant kergemarhakóros (BSE) megbetegedések irányították a közvélemény és a döntéshozók figyelmét az élelmiszerek lehetséges egészségkárosító hatására.

A magyarok 77 százaléka vizsgálja kisebb-nagyobb rendszerességgel az élelmiszerek szavatossági idejét. Az áruk minőségére már jóval kevesebben figyelnek: 53 százalék ügyel arra, hogy rendszeresen ellenőrizze a vásárolt termék összetevőit. Megdöbbentő adat, hogy minden negyedik vevő soha nem nézi meg, hogy az élelmiszer miből készül.

A kutatási eredmények megerősítették, hogy a nők körültekintőbbek az élelmiszer-vásárlásnál, mint a férfiak. A nők 82, míg a férfiak 72 százaléka ellenőrzi rendszeresen a szavatossági időt. Kiderült, hogy minden hatodik háziasszonynak érdemes megvizsgálnia, amit a férje vásárol, hiszen a férfiak 16 százaléka soha nem ellenőrzi: romlott-e az általa vett élelmiszer. Minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál valószínűbb, hogy tudatos vásárlóként ügyel az élelmiszer-biztonságra. Amíg a diplomások 92 százaléka ellenőrzi rendszeresen az áruk szavatossági idejét, addig a 8 általánossal rendelkezőknél ez az arány csupán 66 százalék. Hasonló különbség tapasztalható az összetevők ellenőrzésénél.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a romlott hús miatt kiszabott sok milliós bírságok sem bírnak kellő visszatartó erővel, a megbírságolt vállalkozás csődbe menekül. Elvileg segíthetne egy feketelista, amiből kiderül, hol, milyen visszásságokat találtak az ellenőrzések során. Magyarországon ez sem működik jól. A mintegy kétezer, vendéglátáshoz kötődő, élelmiszer okozta megbetegedéshez és a közel négyezer, idén nyáron megbírságolt büféhez és vendéglőhöz mérve összesen öt vendéglátóhely szerepel az ÁNTSZ „feketelistáján".

Kövess minket!

élelmiszerbiztonság - élelmiszerbiztonsági hivatal (Nébih)
Weborvos
Weborvos

Kapcsolódó cikkek