Segédeszközből sem lesz elég? | Weborvos

Az elmúlt egy évben a segédeszközüzletek tizenöt százaléka kényszerült arra, hogy bezárja vállalkozását.

A kórházak mintegy húszmilliárd forinttal tartoznak az orvostechnikai eszközök beszállítóinak. A sok hónapos fizetési késedelem miatti bevételkiesést a beszállítók is hitelből fedezik, amelyekhez egyre drágábban jutnak hozzá. Az elmúlt egy évben a segédeszközüzletek tizenöt százaléka kényszerült arra, hogy bezárja vállalkozását. A szövetség elnöke, Hornyák László tavaly novemberben levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, az egészségügyi, a gazdasági és a pénzügyi tárcához, segítséget kérve a súlyos gondok megoldásához. A válaszban azonban csak az állt: majd megvizsgálják az ügyet, beszélni fognak róla. Am azóta érdemi lépés nem történt. Az ágazat helyzetét meghatározó és a szövetség által javasolt változtatások, amelyek egy része törvények és rendeletek megfelelő' módosításában ölthettek volna testet, elmaradtak, pedig decemberben az érintett törvények az Országgyűlés asztalán voltak.

Tóth Zoltán, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint az állam mint vevő „visszaél monopolhelyzetével, erőfölényével", miközben módja lenne a piacélénkítésre, a kis- és közepes vállalkozások és munkahelyeik megmentésére. Az Orvostechnikai Szövetség ötven tagvállalata nélkülözhetetlen szerepet tölt be a magyar egészségügyben, hiszen a tagvállalatok biztosítják a lakossági gyógyászati segédeszköz-ellátás kétharmadát és a kórházak, rendelőintézetek orvostechnikai eszköszszükségletének háromnegyedét. A változatlan gyógyászati segédeszköz-árak, az infláció, a gyártási és szolgáltatási költségek emelkedése, valamint a forint gyengülése a vállalkozások számára megoldhatatlanul veszteséges helyzetet teremtett. Ennek gyors feloldására a szövetség szerint jogszabályi változtatások és kormányzati árpolitikai intézkedések szükségesek. Ha mindez nem történik meg, a segédeszköz-ellátás, illetve a kórházak működéséhez, a gyógyításhoz szükséges orvostechnikai eszközellátás összeomlása következhet be. Mindez a táppénzkiadások növekedéséhez, a munkaidőalap csökkenéséhez, a tönkrement vállalkozások utcára kerülő dolgozóinak segélyezéséhez, összességében sokmilliárdos állami kiadásnövekedéshez és adóbevétel-csökkenéshez vezet.