Segítik a fiatal tudósokat | Weborvos

A kutatás-fejlesztés alkalmazhatóságban az Európai Unió is le van maradva az Egyesült Államoktól, hát még Magyarország.

Ellenzéki és kormánypártok sem vitatják, hogy hosszú távon a kutatás-fejlesztés, az innováció jelentheti a gazdasági válságból való kiutat a vállalatok számára. Erről beszélt a napokban Molnár Károly kutatásfejlesztésért (K+F) felelős tárca nélküli miniszter is, aki az elmúlt hónapok eredményei között tartja számon, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdasági Operatív Programjának K+F forrásait a 2007-2008-as 86,7 milliárd forintról 2009-2010-ben 111 milliárd forintra növelték. Kiemelte még, hogy 40 százalékos előleget fizetnek a pályázaton nyertes vállalatoknak a szerződéskötés után, és hogy sikerült jelentősen felgyorsítani a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatain elnyert összegek kifizetését is.

Egy szakmai konferencián Fodor István, az Ericsson Magyarország volt elnöke arról beszélt, a gazdaságból, oktatásból és kutatás-fejlesztésből nem szabadna forrásokat kivonni. A parlament a héten tárgyalja a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) szóló törvény módosítását. Erre azért van szükség, hogy az intézmény hatékonyabban gazdálkodjon a vagyonával, hatékonyabbá váljon a kutatóintézetek irányítása.

A jövőben az MTA elnökének tanácsadó testülete döntéshozó testületté válik, a tanács döntéseit pedig az elnök hagyja jóvá. A kutatóintézetek munkáját a főtitkár irányítja, illetve ő biztosítja a testületi munka feltételeit is. A kutatás-fejlesztés alkalmazhatóságban még az Európai Unió is le van maradva az Egyesült Államok mögött, hát még Magyarország - nyilatkozta Kroó Norbert, az MTA alelnöke, az Európai Kutatási Tanács (ERC) tagja. Azt mondta, nálunk az alapkutatás jól működik, annak aprópénzre váltása azonban nem megy. Szerinte azonban ez kétirányú utca, mert igaz ugyan, hogy a kutatók se tudják, hogyan kellene csinálni, de a piac sincs meg hozzá. Előre kéne lépni a kutatásban és az eredmények alkalmazásában az unióban és nálunk is.

Az Európai Unió kutatásfejlesztési keretprogramjában a 2007 és 2013 közötti hét évre 54 milliárd euró áll a kutatók rendelkezésére. Ez az összeg Magyarországon évente körülbelül 200 milliárd forint. Az eredményesség azonban az adott pénzhez képest nagyon jónak mondható - vélte Kroó Norbert. A keretprogram fiatal kutatóknak meghirdetett első pályázatán több fiatal kutató szerepelt kimagaslóan, 13 -an fel is kerültek az EU és az ERC kiválósági listájára. Az alelnök a sikernek nagyon örül, amiért egy kicsit szomorú, hogy a meghirdetett második fordulóban már csökkent a magyar pályázók száma. Az MTA kiemelt feladatának tekinti, hogy támogassa a fiatal kutatók előrelépését, ezért az eddigieknél erőteljesebben kívánja őket bevonni a munkába. E célt szolgálja a nemrég életre hívott Fiatal Kutatók Testülete, ahol a kutatói pályaív kidolgozásával, a hazai tudományos jövőkép megalkotásával is foglalkoznak.