Skizofrén zsenik génhibája

A pszichózisra hajlamosító génváltozat hatással van a kreativitásra is.

Miért maradtak fönn a pszichiátriai zavarokhoz köthető genetikai polimorfizmusok, vagyis egyazon gén különböző variációi? A jelenség egyik lehetséges magyarázata, hogy ezek a génváltozatok pozitív hatással is lehetnek a mentális funkciókra. Kéri Szabolcs, a Semmelweis Egyetem kutatója kimutatta, hogy a neuregulin 1 gén polimorfizmusa magas intellektuális teljesítményt fölmutató emberek esetében összefügg a kreativitással. A Psychological Science hasábjain közölt szakcikket a New Scientist címlapsztoriként közlő hetilap az „őrület" határán álló, szenvedő művész sztereotip figurájának magyarázatát véli kiolvasni Kéri Szabolcs kutatási eredményeiből, melyek szerint a pszichózisra hajlamosító génváltozat hatással van a kreativitásra is. Salvador Dali, József Attila vagy Gulácsy Lajos élete és művészete példaként szolgálhat minderre.

A Kéri által feltárt összefüggések magyarázatot kínálnak arra is, miért maradt fönt az emberi evolúció során egy olyan génmutáció, amely növeli az egyének mentális zavarokra, skizofréniára való hajlamát. A mutáció nemcsak „veszteséggel", hanem „nyereséggel" is jár: bizonyos esetekben átlagon felüli kreativitás kialakulásához vezet.

Kéri kutatása során elkészítette 200 önként jelentkező, magas intellektuális teljesítményt felmutató ember genetikai analízisét, és kérdőívvel fölmérte a résztvevők kreatív teljesítményét is. A csoport mintegy 12 százalékában volt kimutatható két példányban a neuregulin 1 mutáció. Ez a populáció jellemzően magasabb értékeket ért el a kreativitásteszten, mint azok, akikben nem, vagy csak egy példányban volt jelen a génmutáció. A hatásmechanizmus még nem világos.