SoKo-ügy: német jog szerint

Vitás esetekben a kiküldetéses foglalkoztatást ellenző német hatóságok a német jogot alkalmazhatnák.

A dolgozóikat németországi kiküldetésben foglalkoztató magyar cégek végét jelentheti az a megállapodás, amelyet a két ország szaktárcái készülnek megkötni az úgynevezett E101-es okmányok „helytállóságának" felülvizsgálatáról – tájékoztat a Népszabadság.

A tervezet lehetővé tenné vitás esetekben a kiküldetéses foglalkoztatást ellenző német hatóságok számára a német jog alkalmazását. Az egészségügyi szaktárca vitatja ezt.

A magyar-német társadalombiztosítási megállapodás alapján kiállított igazolás bemutatása ellenére is indulhat büntetőeljárás Németországban a társadalombiztosítási járulékok meg nem fizetése miatt - ezt mondta ki október végén Karlsruhéban a német legfelsőbb bíróság. A bíróság három, a 2004, majd 2005 tavaszán végrehajtott német munkaügyi razziák során munkabérek visszatartásával, elsikkasztásával vádolt magyar vállalkozók pere kapcsán foglalkozott a magyar-német társadalombiztosítási megállapodás alapján kiállított igazolásokkal.

A bíróság döntéséről kiadott közlemény ugyanakkor tartalmaz egy, a magyar fél számára meglepő megállapítást. E szerint: a kiküldetésre vonatkozó, 1998. május 2-án aláírt, a társadalombiztosítással kapcsolatos kérdésekre speciális szabályokat megfogalmazó államközi egyezmény „Magyarország 2004. május i-jei uniós csatlakozásáig volt érvényben".

Magyarországon senki nem tud arról, hogy a magyar munkavállalók németországi kiküldetéses foglalkoztatásának jogi alapját jelentő egyezmény már nem hatályos. Két éve folynak az egyeztetések, de egyelőre nem közeledtek az álláspontok. De mint a delegáció egyik kormányzati képviselője a lapnak elmondta: ha az egyezmény nem lenne hatályos, a német fél le sem ült volna tárgyalni velünk.