Sólyom legfeljebb halaszthat | Weborvos

Februárban akkor is hatályba léphet a törvény, ha az államfő alkotmányossági vizsgálatot kér vagy visszaküldi megfontolásra az Országgyűlésnek.

A Népszava tájékoztatása szerint februárban akkor is hatályba léphet az egészségbiztosítási törvény, ha az államfő alkotmányossági vizsgálatot kér vagy visszaküldi megfontolásra az Országgyűlésnek. Sólyom László döntése ugyan jelentősen befolyásolhatja, hogy a jogszabály mikor lép hatályba, de abban a koalíció magabiztosnak mutatkozik, hogy ez az átalakítás szempontjából nem kulcskérdés.

Kalkulációik szerint a halasztás legfeljebb azt jelenti, hogy nem januártól, hanem legkésőbb februárban életbe lép a jogszabály. Az államfőnek három lehetősége van: a Szili Katalin házelnök által számára megküldött törvényt aláírhatja, előzetes normakontrollt kérhet az Alkotmánybíróságtól (Ab), illetve megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek (OGY). Sólyom közvetlenül beiktatása előtt azt mondta: nem tervezi, hogy „mindennel elszaladgáljon" az Alkotmánybírósághoz.

Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője a lapnak elmondta, az egészségpénztárakról szóló törvény várhatóan még a héten megérkezik, és a parlament kérte a jogszabály sürgős kihirdetését, ezért Sólyom László köztársasági elnöknek a megérkezéstől számított 5 napja van a döntésre. Ma az látszik valószínűnek, hogy az elnök vagy alkotmánybírósági felülvizsgálatot kér, vagy visszaküldi a parlamentnek a jogszabályt.

Bár Horváth Ágnes egészségügyi miniszter korábban a lapnak azt mondta: a törvényalkotás folyamán kiemelt figyelmet szenteltek arra, hogy a jogszabály megfeleljen az alaptörvénynek, ha az Ab úgy ítéli meg, hogy maga a törvényalkotás folyamata volt jogszabályellenes, akkor formai okokra hivatkozva akár meg is semmisítheti a biztosítási reformtörvényt.

A Népszava közéleti személyeknek tette fel azt a kérdést, számít-e rá, hogy az államfő visszaküldi a parlamentnek az egészségbiztosítási törvényt? Horváth Ágnes egészségügyi miniszter elmondta, véleménye szerint a köztársasági elnök szuverén módon dönt. Egy évük van arra, hogy az átalakítást 2009-re előkészítsék, és azt szeretnék, hogy a felkészülés minél előbb elindulhasson. Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője kifejtette, bízik abban, hogy a törvény az elnök úr alkotmányos szempontjainak is megfelel, és véleménye szerint a jogszabály a jobb ellátáshoz fűződő igényeket is kielégíti. Kiszelly Zoltán politológus szerint a törvény előkészítését látva, valószínűnek tarja, hogy az államfő él vétójogával. Egy ilyen nagy horderejű döntést nagyobb társadalmi és szakmai vita, illetve konszenzus kellene, hogy övezzen. Az elnöki vétó ennek hiányára mutatna rá.