Sosem fogunk kikeveredni az allergiából

Ismét vészriadót fújt a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület, amely katasztrofálisnak tartja az allergiahelyzetet.

Dr. Nékám Kristóf allergológus-immunológusprofesszor, a Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. osztályvezető főorvosa szerint szükség van a parlagfű irtására, de ha az utolsó szál parlagfüvet kihúzzuk, akkor sincs vége a tüsszögésnek, köhögésnek. A civilizált ember gondoskodott róla, hogy minél több ártalom érje, és így minél védtelenebb legyen szervezete.

Magyarország lakosságának 30 százaléka allergiás. Bár a parlagfüvet az utóbbi években bűnbaknak kiáltottuk ki, s benne összpontosul a környezettel szemben elkövetett valamennyi rossz tettünk, tény és való, hogy a polleneknek fontos szerepük van az allergia kialakulásában.

- Ezt már a XIX. század Angliájában is felfedezte bizonyos Charles Blackley asztmakutató, aki egy ragacsos anyaggal bekent sárkányt engedett fel a magasba, s ily módon gyűjtötte a pollent - mondja dr. Nékám Kristóf. - Az allergológia úttörője összefüggést talált a pollenszám és az érzékenység szimptómái között.

Önmagukban azonban a pollenek nem okoznának akkora bajt, ha nem állna környezetszennyezés is az allergia kialakulásának hátterében. A pollenek, mint apró szállítóeszközök, „hátukra veszik" a port, a dízelkormot, a nitrogénszennyezettséget, károsítva a nyálkahártyát. A környezetszennyezés - amelyért szinte kizárólag mi vagyunk felelősek - csupán egyfajta táptalaja azoknak az allergéneknek, amelyekre immunrendszerünk túlzottan reagál.

A professzor szerint sok új allergén is „bombázza" szervezetünket, például egy új fehérjecsalád is allergiás reakciókat válthat ki. - Az európai ember számára allergénnek számít például a kivi, vagy az eddig ismeretlen tengeri halak, a szezámmag - mondja a szakember. - Ha a társadalomnak megvan a hajlama az allergiára, akkor ezek a táplálékok is gondot okozhatnak. Az unió allergéneket felsoroló tizenkettes listáján ezek, a különféle tejtermékekkel, szójaliszttel együtt, mind szerepelnek.

Ha az eddig említett potenciális veszedelmekhez hozzávesszük mozgásszegény életmódunkat, nem megfelelő életvitelünket, a stresszt, amelyben a mai civilizált embernek folyamatosan része van, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy nincs menekvés.

Dr. Nékám Kristóf szerint nincs megoldás, csak kezelés a bajok enyhítésére, tünetcsillapítás antihisztaminokkal és szteroidokkal. Amíg a kiváltó okok nem szűnnek meg, létezni fog allergia. És egyre több a rizikótényező.

Érdekes összefüggést mutat az immunrendszer túlzott reakciója a családok gazdagságával, illetve szegénységével. A jobb szociális helyzetben lévők jóval érzékenyebbek, magyarán a jólét, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, az ártalmas anyagokkal teli vegyszerek, élelmiszerek használata és a dohányzás jóval nagyobb kockázattal jár, mint akár a nélkülözés.

Gondot jelent, hogy az egészségeseknek és a kezdő betegeknek nincs információjuk arról, hogy allergiásak-e vagy sem. Az asztmásoknak például legfeljebb a fele kerül be a rendszerbe, még azokban az országokban is csak a betegek egynegyede kapja meg a szükséges terápiát, ahol fontosnak tartják az allergia elleni küzdelmet.

Finnországban két részből álló asztmaprogram fut - mondja a professzor. - Az egyik a környezet tisztán tartása, az allergiát elősegítő tényezők kiszűrése a környezetből. A másik, hogy minden embert érdekeltté tegyenek az allergia problémájában. Ki akarnak feszíteni egy hálót, ahonnan senki nem eshet ki. Vagyis szeretnék megváltoztatni valamennyi ember gondolkodását.