Spórol a mai ember az alvással
Közzétéve: 2009. 09. 21. 08:18 -
• 2 perc olvasásKözzétéve: 2009. 09. 21. 08:18 -
• 2 perc olvasás
Egyre többen panaszkodnak alvászavarokra, álmatlanságra, így hazánkban is erősödik az alváskutatás.

Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének álláspontja szerint egy felnőtt embernek naponta hét-kilenc órai alvásra van szüksége egészségének megőrzése miatt. Némi módosítással ezt állítja az Állami Egészségügyi Központ szakorvosa is. Terray-Horváth Attila szerint emellett szembetűnő különbségek vannak a több műszakban tevékenykedő emberek között is, hiszen akadnak, akik jól viselik, mondhatni megrázkódtatás nélkül élik meg az alvás és az ébrenlét diszharmonikus mivoltát, másokon különféle idegrendszeri betegségek tünetei jelentkeznek.
- Egyáltalán nem tartom abszurdumnak, amit a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatói állítanak az egyének alvásigényének genetikai meghatározottságról, bár ez még száz százalékig nem bizonyított. Tudjuk viszont: puszta hiedelem, miszerint az idős emberek alvásigénye minimális. Az viszont más kérdés, mert más az oka, ha valaki akár öregen, akár fiatalon álmatlanságban szenved. – közölte a neorológus.
Utalva az ártalmas környezeti hatásokra, a stresszre és arra az ezernyi külső hatásra, amelyek megbontják a harmóniát, idegi betegségeket okoznak. A civil életben is terjed az alvással kapcsolatos problémák felismerése. Jó példa erre: az igazságügyi szakértő arra kereste a választ, mennyiben lehet igazuk azoknak a lakóknak, akik pert indítottak a repülőgépek okozta zaj miatt, mondván, emiatt nem tudnak normálisan aludni. Az orvos állítja, máig nincs egy mindenki által elfogadott tudományos magyarázat arra, mi az alvás valódi biológiai funkciója.
Azt nem vitatják a szakemberek, hogy a regenerálódáshoz, a memória konszolidációjához és az idegrendszer működéséhez nélkülözhetetlen az alvás. Ezt a felismerést alátámasztja egy új kutatási terület, amelyben a „civilizációval sebzett" ember nappali alvásának hatásait próbálják felderíteni. Ez persze nem keverendő össze a mediterrán vidékek sziesztájával, itt ugyanis a meleg miatt vált szokássá az üdítő délutáni alvás.
Terray-Horváth doktor egyébként esküszik az ebéd utáni 5-10 perces szunyókálás áldásosán frissítő hatására. Japánban üzleti tárgyalás közben is alkalmazzák ezt a „terápiát". - Sajnos a mi térségünkben az emberek az alvással spórolnak. Emiatt kerülnek „alvásadósságba", amit másnap kamatostól követeli vissza a szervezet - hangsúlyozta a neurológus.
Külön szólt a számítógép- és a tévéfüggő gyerekekről, akik már felnőttkoruk előtt alvászavaros személyiségekké válnak. Szerinte egyébként már csak amiatt sem elvetendő az alvásigénnyel kapcsolatba hozott genetikai meghatározottság, mert a nők jobban bírják és hamarabb kiheverik a kisgyermek miatt széttöredezett éjszaka hatásait, mint a férfiak.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek